Sarkadi Nagy Pál Dr.

A teljes igazságot ígéri nekünk Jézus. Ez az ígéret valóban felkelti csodálatunkat, mert magunkban hordozzuk mindnyájan az igazságnak és a hamisságnak a keverékét. Jézus soha nem mondta a tanítványainak, hogy a teljes igazságot magukban hordják. Ezt a bennük lakozó Lélekről mondja, aki őket vezeti. Aki az igazságot el akarja nyerni, a Lélek vezetésének kell engedelmeskednie. Ezért ígérte, hogy tanítványait nem hagyja magukra, hanem vezetőt ad nékik a Szentlélekben. Jézus ígérete azt jelenti, hogy az ember az igazságra nem tud magától eljutni. De az igazság megismerésére sem jut el egyszerre, hanem a Lélek vezetésében lépésről lépésre. A Lélek vezetésében biztos mértékre van szükségünk, mely által a Lélek ajándékát felismerjük. Ez a mérték az igazság, a nem kevert tiszta igazság, amely által a Lélek minket vezet. Isten gyermekeinek az életében nincs olyan helyzet, melyben őket a Lélek ne vezetné. Rájuk az tartozik csupán, hogy a Lélek vezetésének engedelmeskedjenek. A Lélek megszabadít minket minden önámítástól. Nem bizonytalanságon át vezet. Ezért kell elszakadni mindattól, amire a Lélek nemet mond és ki kell szívünket tárni az előtt, amit a Lélek bennünk munkálni akar. Mert amit a Lélek ad, az igazság és csak az igazság.

A gonosznak roppant nagy hatalma van. Olyan nagy, hogy vakká tudja tenni azokat is, akik magukat Istenhez tartozónak vallják. Az Ige, amit Jézus mond, elsősorban rajta teljesedett be. Ábrahám népéhez közelebb állt Barabbás, mint Krisztus, közelebb a gyilkos, mint a világ Megváltója. Pál maga is azt hitte, amikor Krisztus népét üldözte, hogy istentiszteletet cselekszik. Ezt az igazságot megtérése után magán is látta beteljesedni. A vakbuzgó zsidók kérik a pogány hatóságtól Pál kiirtását? Töröld el a föld színéről az ilyet!" Ilyen romlott tud lenni az emberi szív, Isten nevére hivatkozva támad az Isten embereire. Azt hiszi, hogy Istenért küzd, miközben ellene harcol. Jézus tudta, hogy az ilyen jelenségek mennyire próbára teszik az Isten népét. Ezért akarta őket a próbatételekre felkészíteni. És azóta nemcsak a világban, hanem az egyházban is működnek a sátáni erők, mert a Sátán a világosság angyalává tudja változtatni magát. Mit tesz ilyen esetben az Isten népe? Eltűri azoknak a kegyetlenségét, akik Isten nevében bántják. Szenvedése lesz igehirdetéssé. De elmondhatja Pállal? Mindezekben felettébb diadalmaskodunk Az által, aki minket szeretett. Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet nem szakaszthat el minket az Isten szerelmétől."

A hívő ember azáltal, hogy hisz, különbözik a világtól. Hogyan látja Jézus ezt a különbséget? Látja úgy is, hogy a hívő ember oldaláról nézi a hitetlent. Ekkor az a parancsa, hogy a hívő ember szeresse azt, aki nem hisz. A krisztusi szeretetnek nem feltétele a hit. Igénkben azonban a hitetlen ember oldaláról nézi a hívőt. És a hitetlen ember viszont nem szereti a hívőt. Mi a hívő ember feladata ebben az esetben? Nem fizet gyűlöletért gyűlölettel. Ha megtenné, már nem lenne Krisztus tanítványa. A hívő ember szeretetben vállalja, hogy különbözik a világtól. [Igy él a különbözőségben. Ez a különbözőség a hívő embernek ebben a világban a természetes állapota. Ha a világ részéről a hívő gyűlöletet tapasztalnak, gondoljanak Mesterükre, aki ezt mondotta: Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt nálatoknál. A tanítvány nem számíthat jobb sorsra, mint amiben Ura részesült. A világ részéről kapott szenvedést Őérette kell elszenvedni. Amikor e világban szenvedünk, Vele szenvedünk és Ő velünk szenved. Ebben a szenvedésben keresztjének egy részét magamra veszem. Keresztjét örömmel hordom Pál tanítása szerint? Mert néktek adatott az a kegyelem a Krisztusért, nemcsak hogy higgyetek Őbenne, hanem hogy szenvedjetek is Őérette!

A szőlőműves nemcsak ülteti a szőlőtőkét, hanem annak terméséért állandóan munkában van. Vizsgálódó szeme a szőlővesszőre irányul és a szőlővessző értékét annak termékenysége szerint állapítja meg. De figyelmét nemcsak a terméktelen szőlővesszőre irányítja, hanem azokra is, melyek gyümölcsöt teremnek. Mit tesz velük? Megtisztítja őket: Ti tiszták vagytok — mondja Jézus — az én beszédem által. Jézus az övéit a gyümölcstermésért megtisztítja. Miért van szükségünk állandóan erre a metsző, tisztító munkára? Azért, mert bennünk állandóan keveredik az, amit Tőle kaptunk, ami Jézustól származik, azzal, amit a Tőle kapottakkal csinálunk. Azt, amit Jézus tett értünk, meg kell tisztítani attól, amit mi magunk a tudatlanságunkkal, az önzésünkkel teszünk érte. Ezt a tisztítást mi magunktól nem tudjuk elvégezni. Mert azt, ami a miénk, túlságosan szeretjük. De a szőlőműves éles kése segít minékünk, hogy a — vesszőn ne legyenek terméketlen hajtások. Van egy különbség azonban szőlő és mi közöttünk: A szőlővessző nem tud ellenállni a szőlőműves metsző késének, mi pedig igen. Igy állt egyszer Péter ellene az áldott vincellérnek, amikor ezt mondta neki? Engem semmiképpen meg nem mosol". Ha ellenállunk a szőlőműves metsző késének, terméketlenek maradunk. És a gyümölcsöt nem termő többi vesszővel lemetsz bennünket is.

A szőlőműves ültette a szőlőtőt a szőlőbe. A példázatban ez ezt jelenti: az Atya a Fiút a világnak úgy adta, mint szőlőtőt. Jézus részt ad tanítványainak a maga életéből és olyanokká teszi őket, mint Ő saját maga. A szőlővesszők gyümölcsöt teremnek. A tanítványok által gyülekezet jön létre. Egymással egy közösséget alkotnak, melyben az egyik tag a másik számára nélkülözhetetlen. Mint a szőlőtő a vesszők által gyümölcsöt terem, úgy terem Jézus gyümölcsöt az övéi által. A tanítványok maguktól nem tudnak gyümölcsöt teremni. A gyümölcsterméshez nem elégséges Jézussal való csupán emberi kapcsolat, az, hogy a tanítványok reá csupán emlékezzenek, hanem gyümölcsöt csak az által teremnek, ha Jézus életében részesednek és így Jézus általuk másokkal közölni tudja a maga életét. Amint a szőlővessző a gyümölcsért van, úgy a tanítvány sem élhet csupán magáért. És nem gondozhatja csak a maga életét. Jézus a kapcsolatot megszakítja vele, ha csak magáért él. A tanítványság tehát nem áll másban, mint ebben a gyümölcstermésben. Átadja másoknak azt, amit Jézustól kapott. A gyümölcstermés elárulja a Jézussal való élő kapcsolatot. Itt is érvényes, amit Jézus mondott: gyümölcseikről ismeritek meg őket.

Különös kérdést tesz fel Júdás Jézusnak, amely Keresztelő Jánostól elkezdve annyi életet foglalkoztatott. Mi nem azt szeretnénk, ha Jézus kijelentése olyan erővel és dicsőséggel sugározna, hogy a hitetlen világ lássa és engedelmeskedjék Neki? Annyiszor fáj, hogy az Ő ügye közöttünk olyan gyenge és jelentéktelen. Jézus nem a mi elképzelésünk szerint végzi munkáját. A kérdésre úgy adja meg a feleletet, hogy nem Ő, hanem tanítványai jelentik ki Őt a világnak azáltal, hogy szeretik Őt. Krisztus a kijelentésének ezt a módját választotta, nem a mi általunk óhajtott isteni hatalom nyilvánvalóvá tételét. A szerető ember kijelentéssé lehet ebben a világban. Mennyivel jobb a Krisztus módszere annál, mint amit mi szeretnénk! Ne legyünk elégedetlenek Urunk ígéreteivel. AZ Ő országa csendben épül és nő, mint a vetés. Országa munkálóivá a kicsiny nyájat teszi. Csendben, a világ számára láthatatlanul épül az Isten országa. Nem lehet mondani, hogy itt van, vagy ott van. A kísértő rá akarta venni Jézust, hogy országa építésében világi módszereket használjon, de Jézus legyőzte ezt a kísértést. Ne akarjak bölcsebb lenni, mint Ő, hanem maradjak meg engedelmes tanítványának. Isten népe legyen elégedett Ura „menetrend"-jével. Ő nem siet és nem késik. Mindent a maga idejében végez.

Jézus szerint az iránta való szeretetnek, csak egy bizonysága van: cselekedni az Ő akaratát, megtenni, amit Ő mondott. Hányan vannak, akik Őt e nélkül akarják szeretni. Szép szavakkal, vallásos szokások betartásával Jézust nem lehet szeretni. A szeretet nem csupán érzés. A valóságos szeretet engedelmesség Jézus iránt. Akaratának teljesítése. De ez a szeretet mégsem a törvény lélek nélküli betöltése. Ez a szeretet hálából származik és nem a törvény kényszeréből. Úgy jön létre, mint a szőlővesszőből a szőlőfürt. Erről a gyümölcsről mérhető le a Krisztussal lévő kapcsolat, az iránta való szeretet. Jézus földi működése véget ért halálával, de az Ő cselekedetei folytatódtak azok által, akik hisznek Ő benne. Jézus az övéi élete által végzi jótéteményét a világ végezetéig. Ezek a cselekedetek növelik az Ő dicsőségét. Hiszen bennük az Ő élete nyilvánul meg. Tőle van a biztatás, az indíttatás, a minden akadály feletti győzelemre. Az érette végzett cselekedetekhez nem elégséges az embernek a saját ereje. Ezért mondta tanítványainak? Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek."

Mi a szükséget és az imádságot kapcsoljuk össze, így imádságunk tartalmát életünk szükségei alkotják. Jézus az imádságot a maga nevével kapcsolta össze és a maga szolgálatába állítja. A tanítványoknak Jézus nevében kell imádkozniuk. Miért? Mert az imádság felülmúlja az ember képességét és áldása csak akkor van, ha Krisztus értünk és általunk munkálkodik. Ezért imádságunk alapja a Jézus nevében van. Mit jelent a Jézus neve? Jézus neve: a Jézus személye, A Jézus nevében imádkozni annyi, mint Jézussal együtt imádkozni. Imádságommal Neki is szolgálata van. Az első szolgálata az, hogy imádkozik értünk, a második az, hogy imádkozik velünk. Ezért az Ő jelenlétének tudata megszabja az imádságom tartalmát. Jelenlétében nem kérhetek olyan dolgot, melyet különben kérnék, és kérek olyan dolgot, amit különben nem kérnék. Az Ő jelenléte erőt ad az imádsághoz. Ő nemcsak hitünk elkezdője, hanem imádságunk elkezdője és bevégzője. Jézus az Ő nevében mondott imádságoknak ad határtalan lehetőségeket, mert ezekben az imádságokban munkába lép Isten ereje és kegyelme. Valljuk be bűnbánattal, hogy mennyire nem élünk az imádság áldott lehetőségével. Nekünk is kérnünk kellene az Urunkat, mint egykor a tanítványok kérték: Uram, taníts meg minket imádkozni!

Jézus emberként élt közöttünk. De mivel Isten is volt, egészen más volt, mint az ember. Akik Őt látták, annyiszor nem értették az Ő személyében Istennek és az embernek a kapcsolatát. Ezért botránkoztak benne. Nem értették, amikor a tiszta elment a tisztátalanok közé és legnagyobb hittel felkereste a hitetleneket. Mivel élete teljesen Istenhez kötött, azért Istenben teljesen szabad. Azért engedi meg, hogy Mária drága kenettel megkenje, mert Neki semmire nincs szüksége. Azért olyan tökéletesen Isten, mert olyan tökéletesen ember. Azért az embernek Fia, mert az Istennek Fia. Pilátus ezt mondta Róla: Imé, az ember. Ő valóban az ember volt. Nem egy ember. Egyesítette magában a férfi és a nő tulajdonságait. A férfiét a bátorságban, a félelemnek a teljes legyőzésében, a minden emberi korláttól való szabadságában. És a női tulajdonságokat: a gyengédségben, a jóságban, az odaadásban, a gyengék mellé való odaállásban. Igy kapcsolódik Benne a férfi és a nő, Ádám és Éva, Illés és Mária. Ő a férfi és a nő számára az ember. Az egyház életében a Krisztusról való tanítást illetően egy „kisiklás"-nak lehetünk tanúi. Ez a, kisiklás" abban áll, hogy Krisztus istenségét emberségével szemben annyira túlhangsúlyozta, hogy Jézus embersége szinte jelentéktelenné vált.:

Jézus ezt mondja magáról: Én vagyok az út. Ha egy idegen helyen valakitől a helyes útirány felől érdeklődünk, adhat szóban egy nehezen érthető felvilágosítást, vagy ezt mondja: Jöjjön énutánam, megmutatom az utat. Az utóbbi esetben egy személy az út. Jézus nemcsak tanácsot, irányítást ad, hanem megfogja a kezünket és vezet. Velünk jár. Mennyivel könnyebb így Vele célba érni! Én vagyok az igazság. Ő az igazság abban az értelemben, hogy kijelentette az igazságot. Az igazságról nemcsak szavaival akart meggyőzni. Ő élte is az igazságot. Rajta látható" lett az igazság. Sokan mondhatnák: Én megtanítalak az igazságra. De csak Ő mondhatja: Én vagyok az igazság. Az igazságot nem lehet megtanulni könyvből, mert az igazság nem elmélet csupán. Úgy tudok tanítani az igazságra, ha élem és életemmel az igazságot megmutatom. Ezért lehet egész életünket Jézushoz mérni, mint mintaképhez. Aki Reá néz, nyomban tudja, hogy mi az igaz és mi a hamis. Ő az élet. Ez azt jelenti, hogy élete különbözik mindattól, amit mi földi életnek nevezünk. Nem testi élet, hanem a léleknek gazdag élete. Ez az élet nemcsak kenyérrel élő élet, hanem Isten Igéjével élő és a Szentlélek által táplált élet.