Sarkadi Nagy Pál Dr.

Isten országa egészen hétköznapi módon jön el. Bele ágyazódik egyszerű földi történetekbe. Úgy, mint az elvetett mag a szántóföldbe. Egy asszony terhességével, a jászolbölcsővel jelent meg a földön. Arra a kérdésre, hogy Isten kegyelme miért éppen Máriát és nem mást választott erre a szolgálatra, csak egy feleletet adhatunk: Rátekintett szolgálóleányának alacsonyságára. Isten országának az építését Isten a mennyben tervezte el. A kegyelmet Ő készítette el és az ember csak elfogadhatja a kegyelmet. Krisztus testet öltését emberi értelemmel fel nem foghatjuk. Erre a titokra az angyal sem felelt. Titok számunkra, melyet csak azok fogadnak el, akiknek, van szemük a látásra", A csodálatos születés hitünk tárgya? Oldd le a te saruidat, mert a föld, melyen állasz, szent föld." Mária legmagasabban áll azok fölött, akik az Urat várták és elfogadták. Mégis neki is szüksége van kegyelemre, mert ő is úgy fogad el, mint bármelyik bűnös. Ezért neki is a hit útját kell járni. Hitben kell gondolkoznia, hitben kell cselekednie. Mert nincs emberfeletti ember. Mária sem volt az. Csak kegyelembe fogadott ember van

Két adventi ember van az Újszövetség elején: Mária és Keresztelő János. Nagy különbség van kettőjük között. De egyek abban, hogy mindegyikük a Megváltót várja, mindketten örülnek a Megváltónak. Mária énekkel magasztalja az Urat, János prédikál Róla. Ne tartsuk ezt véletlennek. Egy nő és egy férfi áll előttünk a várakozásban. Mária énekében nincs szó Jézusról. És különösképpen mégis Róla beszél. Amikor arról szól, hogy a múltban mit tett Isten, egyben arról is beszél, hogy Jézusban mit fog tenni. Mária énekét úgy értsük, mint próféciát. Ézsaiás próféta a szenvedő Urról jövendöl, Mária a megszületendő Megváltóról. Azt, aki a világ Megváltója lett, aki a történelemre nagyobb hatást tett, mint bárki más, egy egyszerű asszony hordta a szíve alatt. Mária olyan eszköze lett Istennek, mint rajta kívül senki más: Krisztus testet öltésének áldott eszköze. És ez az asszony a legszegényebb volt, mégis áldottnak nevezik az asszonyok között. Nem a maga érdeméért, hanem azért, mert Isten éppen őt választotta ki a megváltás eszközéül. Isten rátekintett szolgálóleányának alacsonyságára. Nem arra, ami volt, hanem éppen arra, ami nem volt. És Mária az Urnak a szolgálóleánya volt, születése előtt és születése után. Szolgálta Őt Bethlehemben, Názárethben és Fia szolgálatának évei alatt.

Isten nemzetségének hosszú során át készítette Urunk földre jövetelét. Minden nemzetségen át haladt előre az üdvtörténet. Isten óráját senki nem tudta leállítani. Milyen különbségek vannak a családfában szereplő személyek között! Az ősatyákkal kezdődik, emelkedik a királyokig és leszáll az ácsmesterig. És Jézus akkor születik meg, amikor elődei, rangban" nem a legmagasabban, hanem a legalacsonyabban vannak. Vannak elődei között szentek ; gonoszok, akik által 15ten a bűn sötétjén át tervét tovább vitte. Vannak közöttük pogányok. Kivételesen vannak benne nők is. És nem Izrael népének legnagyobbjai, hanem az. elesettek, a paráznák: Támár, Ráháb, Bethsabé. És a moábita Ruth. Érdekes az is, hogy a nemzetségtáblázatban említve van a babiloni fogság. Kérdezhetnénk: Miért? Azért, mert amikor Isten népe a pusztulás szélén állt, Isten megtartotta, mert belőle fog megszületni a Megváltó. Ezért írja a próféta? Így szól az Ur: Ne pusztítsd el, mert áldás van benne." Ki lett volna ez az áldás más, mint az eljövendő Messiás? Ez a sokféleség arra tanít, hogy Jézus valóban a bűnösök Megváltója. Benne leomlanak a válaszfalak: a zsidók és a pogányok, férfiak és nők, a szentek és az elesettek között.

Zebedeus egyik fia. Jézus a testvérével, Jakabbal egyszerre hívja el tanítványának. Szoros kapcsolatban volt Péterrel, társak voltak a halászatban is és társak lettek az emberek halászásában is. Úgy látszik, hogy mielőtt a Jézus tanítványa lett, Keresztelő János tanítványa volt. Jakabbal együtt kérték Jézustól, hogy a fő helyet biztosítsa nekik Isten országában. Jézusnak tanítani kellett őket az alázatosságra. Heves természetű ember volt. A zsidók nem érintkeztek a samaritánusokkal. Egyszer Jézus útja Samárián vezetett keresztül. És amikor nem adtak nékik szállást, ezt kérdi János Jézustól: Uram, akarod, hogy tüzet parancsoljunk a mennyből, hogy megeméssze őket? Ezért Jézus a, mennydörgés fiai "-nak hívta őket. Evangéliumában János magát név nélkül a szeretett tanítványnak nevezte. Az ősegyházban senki nem kételkedett abban, hogy a szeretett tanítvány János volt: Életének nagy eseménye az a változás, amelyet Jézus végzett benne: a mennydörgés fiából a szeretet apostola lett. Az utolsó vacsorán Jézus keblére hajolt. Ő volt az a tanítvány, akire Jézus az édesanyját bízta, és aki húsvétkor először érkezett a sírhoz. Ott volt a kereszt alatt, ott volt a nyitott sírnál. A hagyomány szerint hű volt Jézustól nyert megbízatásához. Hűségesen gondozta Máriát annak haláláig.

Jézus földi élete végén így értelmezi királyságát: Azért jöttem a világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, hallgat az én szómra. Ő az igazság királya, mert elhozta számunkra az Isten igazságát. Ő az örök mércéje annak, hogy mi az igaz és mi a hamis. Amit elmondott az emberről, bűnről, Istenről, az igazság marad mindörökké. Ő az igazság királya azért is, mert az igazság által kormányoz. Nem kívülről befelé uralkodik, mint a földi királyok, hanem belülről kifelé. Krisztus a szívet akarja előbb megváltoztatni. hogy megváltoztassa a külső körülményeket. A jobb emberek hoznak jobb világot. Először az ember magáévá teszi az igazságot, hogy általa a világban munkálja az igazságot. Ő azért is az igazság királya, mert Benne az igazság testet öltött. Aki Őt látta, látta az igaz embert. Ezért az igazsága erős és legyőzhetetlen. Mert az igazságot könnyű legyőzni, ha csak szó, de ha testet ölt egy emberben, akkor legyőzhetetlen. Legyőzhetetlen akkor is, ha eltiporják azt, aki képviseli. Pilátus igazsága külső és múlandó, a Jézusé belső és örökkévaló. i És kik a király alattvalói? Jézus azt mondta? Aki az igazságból való, hallgat az én szómra." Azok valók az igazságból, akik cselekszik az igazságot. Életünk nyomorúsága abban van, hogy a megértett igazságot elválasztottuk a megtett igazságtól. A keresztyén élet tett, nem tett nélküli gondolat. Ezért kapcsolja össze Jézus Isten országa keresését az Ő igazságának keresésével.

Életünknek nagy kísértése az, hogy csak ismételjük azt, amit mások mondanak. Ismételjük éneklésben, imádságainkban. Hitvallásainkban. Mondjuk a mások gondolatát Jézusról anélkül, hogy ezt életünkké tettük volna. Beszélünk az életről és nem mutatjuk az életet. Hirdetjük az Igét anélkül, hogy személyes tapasztalatunkkal összekötnénk. Röviden: mondjuk azt, amit mások mondanak, és nem tesszük a mondottakat magunkévá. Mert más dolog valamiről hallani és más dolog valamit személyesen megtapasztalni. Jézusnál az ellenkezőjét tapasztalták meg, amikor megállapították: Úgy beszél, mint akinek hatalma van és nem úgy, mint a farizeusok és az írástudók. Aki csak azt mondja, amit neki mások mondanak, az másodkézből veszi azt, amit mond. És nem Krisztustól, elsőkézből. Amit csak mástól hallok, az-nem kerül belső tusába, nem kell érte adni semmit. Nagy különbség hallani a csillagokról és látni a csillagokat. Az első száraz híradás másodkézből, a második tapasztalás elsőkézből. Ez nem azt jelenti, hogy a másodkézből való igazság értéktelen. Hiszen mindnyájan másodkézből vettük, amit tudunk. De a hallottakat magunkévá kell tennünk. Igy lesz a hallott igazság átélt igazsággá, életté. És milyen másképpen hat az általam megélt és követett igazság másokra!

Jézus azért imádkozott, hogy az övéi egyek legyenek. Ezt az imádságot először a pünkösdi gyülekezetben hallgatta meg az Atya. Ez a szeretetben való egység tesz legjobban bizonyságot Jézusról a világban. Mint ahogyan az egyház sokfelé való szakadozottsága teszi az egyházat legjobban hitelvesztetté, úgy egysége teszi leghitelesebbé, a leghatékonyabb bizonyságtételié Krisztusról. Ez az egység nagyobb minden érvnél, tannál, hirdetett igazságnál. Mert a világban a természetes állapot a megosztottság, nem az egység. Mennyire fájó, hogy az egyház éppen az egység megmutatásával maradt adós. Jézusnak ez okozta a legnagyobb bánatot. Ezért mint közbenjáró állandóan imádkozik az övéi egységéért. Az egységet a tanítványok nem kapják készen. Ezért nekik állandóan küzdeni, fáradozni kell, mert az egységnek igen sok akadálya van. A legnagyobb akadály az ember bűnös természete, A bűn egyik tulajdonsága az, hogy elszakítja az egyik embert a másiktól, mivel az ember inkább hajlandó önmagát szeretni, mint felebarátját. Hogy az egység megvalósítása milyen nehéz, mutatja az is, hogy főpapi imájában Jézus hétszer imádkozik érte. Életemmel én is legyek az egység munkálója!

Jézus azt akarta, hogy a tanítványai a világban legyenek. De mint az Ő tanítványai legyenek a világban. A világban a Krisztus tanítványai győzhetnek, vagy csatát veszthetnek. Csak ez a két lehetőség van: vagy ők győzik le a gonoszt, vagy a gonosz győzi le őket. A győzelmes tanítvány dicsőséget hoz Urának, használ a világnak. Az elbukott tanítvány szégyent hoz Urára és kárt okoz a világnak. Urunk ismerte a gonosz rettenetes erejét. Tudta, hogy övéinek az ereje a győzelemre önmagában nem elégséges. A világnak szüksége van Jézus embereire. A gyülekezet Ura nem ígér követőinek zavartalan életet, de ígér győzelmes életet. A keresztyénséget ebben a világban kell megélni, Jézusért és a világért.. Jézus imádkozik az Atyához tanítványaiért. Ez a közbenjáró imádság állandóan hangzik. Milyen vigasztalást és erőforrást jelent ez Jézus tanítványainak! Megőrző ereje nélkül egy ellenséges világban képtelenek lennének élni. De általa viszont győzelmes életet élhetünk. Azért is szükségünk van megőrző kegyelmére, mert a gonosz ebben a világban igen erős. Erősebb, mint mi. De Istenerősebb, mint a gonosz. Ez legyen a vigasztalásunk.

Jézus gondolatai nem világosodnak meg azonnal előttünk. Sírásunknak és fájdalmunknak később lesz értelme. Mint a gyermeket megszülő asszony fájdalmának. A keresztyén ember élete van ebben a rövid mondatban összefoglalva? A ti szomorúságotok örömre fordul." Sokszor úgy látszik, hogy keresztyén életünk nem hoz számunkra mást, mint bánatot. De később megértjük, hogy a szomorúság csak út volt az öröm felé. Mindig gondoljunk arra, hogy a szomorúság nem vége a dolgoknak, hogy a bánat után az öröm következik. A zsoltáríró egyszer így vallott erről? Csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata, este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm." Az Ige még többet is mond: van olyan öröme a keresztyén életnek, amely el nem vétetik. Beárnyékolhatják a bánatok, de ott van azok mögött, mint a felhők mögött a Nap, az Isten által ajándékozott öröm. Természetesen a keresztyén ember élete nem csupa öröm, van benne bánat is. A baj azonban ott van, hogy életünkben a kettőnek az aránya nem jó. Sokszor az életet a bánat uralja, benne a bánat a nagyobb. Amikor Urunk nekünk adja az örömet, akkor életünkben az öröm nagyobb lesz, mint a bánat. És legyőzi az öröm a bánatot. Ezt próbálja kimondani Pál? Szomorkodók, noha mindig örvendezők."

A Szentlélek Krisztust dicsőíti. Munkája abban is áll, hogy Krisztust jelenti ki, Őt teszi naggyá. Isten igazsága nem olyan igazság, amit az ember saját bölcsességével kitalál. A kijelentést egy élő személytől kapjuk. A Szentlélek a Jézus Krisztuséból vesz. A Lélek munkája folyamatos, soha el nem záródó áradása Krisztus kimeríthetetlen teljességének. Nem ad más kijelentést, mint ami az Igében előttünk van, de azt mind teljesebben, mind gazdagabban jelenti ki annak, aki a Léleknek engedelmeskedik és vezetésére rábízza magát. Egy nagy igehirdetőt halála előtt megkérdeztek: Hosszú élete alatt kiprédikálta magát? Ezt felelte? Úgy érzem magam, mint aki egy kanállal merített az óceánból". Ilyen gazdag az Isten kijelentése, amelyben én is részesedhetek. Életem nagy kérdése: Vettem-e Szentlelket? Ha még nem vettem, akkor imádkozhatom érte. Az Ige ígérete szerint Isten adja a Lélek ajándékát azoknak, akik kérik Tőle. És ha kaptam a Lelket, engedelmeskedem-e a Lélek vezetésének? A kijelentés akkor jön létre, ha nem csak kijelentő van, hanem elfogadó is.