társadalom

A kiút az őszinte visszafordulás Istenhez. Amikor ezeket a bűnöket, akik elkövetik, azok is néven nevezik, - nemcsak a próféta, akinek aztán a fejét veszik miatta, hanem, akik elkövették, azok vallják meg, abbahagyják és újra Istenben bíznak. És az lesz tömegek vágya - de ez úgy kezdődik, hogy egy-egy ember vágya -, hogy Isten akarata szerint töltsék az életüket.

a nép elfordult Istentől. Magában bízik, meg hol az egyik, hol a másik szomszédos nagyhatalomhoz szalad segítségért, amikor éppen arra van szüksége. Teljesen kiesett tömegek tudatából az élő Isten. Isten nem tényező. Isten a múlt fogalmai közé vonult be. Nem élő személy, akiben bízni lehet, akitől félni kell, akitől segítséget lehet kérni, mert adott sokszor és fog adni ezután is. Kiveszett az Isten-hit tömegek szívéből. A társadalom gyakorlatilag Isten nélkül, istentelenül létezik, és az istentelen társadalomban elszaporodnak az embertelenségek.

mert aki valóban felelősséget érez azért a népért, amelyikben Isten elhelyezte, annak látnia kell, hogy mik a hibák, mik azoknak az okai, és hogy lehet azon segíteni. Ezt nekünk a magunk eszközeivel, a magunk kis körében el kell kezdenünk.