Sarkadi Nagy Pál Dr.

Igénk eszünkbe juttatja, hogy milyen nagy az értéke az emberi léleknek. Képzeljünk el egy embert, akié az egész világ. Még az igen gazdag ember is csak egy részét birtokolja a világnak. Voltak olyanok, akik hatalommal akarták megnyerni a világot. És az egyik napról a másikra elvesztettek mindent. Voltak akik meg akarták nyerni a világot gazdagságukkal. Mások élvezetekkel. Salamon király boldogságát az élet gyönyörűségében akarta megtalálni. És a végén megcsömörlött a világ örömeitől és ezt mondotta: Minden hiábavalóság. Életünk nagy kérdése, hogy mit adunk miért? Felmerül egy kérdés ezzel kapcsolatban: Megtagadjuk, vagy élvezzük a világot. Voltak olyanok, akik azt mondták, hogy a világot meg kell tagadni, a hívő embernek ki kell menni a világból. Mások szerint Isten azért adta a világot, hogy élvezzük azt. Kinek van igaza? Pál így adja meg a feleletet? Minden a tiétek, ti pedig Krisztusé." Egy nagy igazságot mond itt Pál: Nem a világon múlik a dolog, hanem rajtatok. Ha Krisztuséi vagytok, tiétek lehet a világ. A világ nem jelent számomra veszedelmet, ha Krisztussal együtt az enyém. Miért? Azért, mert akkor a világ nem lesz bálvány. Annyit veszek belőle, amennyi szükséges. Aki a világot Krisztussal fogadja el, az Ur lesz a világ felett, szabad ember lesz a világban.

A farizeusok az igazságot azonosították bizonyos látható cselekedetek elvégzésével. Bizonyos ételektől való tartózkodással, a mosakodási szabályok megtartásával, a vallásos rendelések teljesítésével. Jézus azt tanította, hogy az ember jósága nem a külső szabályok megtartásában lesz nyilvánvaló, nem a kezek tisztaságában van, hanem a szív állapotában. A farizeusok olyan emberekhez hasonlítottak, akik a tálnak csak a külsejét tisztítják meg, a belsejét tisztátalanul hagyják. Krisztus meszelt sírhoz hasonlítja őket, melyek kívül fel vannak öltöztetve, de belül szétoszló holttestet takarnak. Jézus a hangsúlyt a szívnek az állapotára helyezte. A szív állapota szennyezi be a gondolatokat és teszi gonosszá az akaratot. Az életnek nagy kérdése: Hogyan tudom megtisztítani magamat? Ezt a tisztaságot semmiféle külső szabályok megtartásával nem tudom véghez vinni. A tisztálkodási szabályok megtartása becsapja az embert. Az ember abban a tévedésben él, hogy megtisztult, miközben tisztátalan marad. Jézus a szívet akarja megtisztítani. Ha megtisztul a szív, megtisztul az élet. A jó szívből származnak a jó tettek. Ezért mondta: Boldogok a tiszta szívűek.

Izrael életében a szív és az ajak szolgálata szembekerült egymással. Pedig a kettőnek nem kellene egymással szemben állnia. Az Igében ezt olvassuk? A szívnek teljességéről szól a száj." Vagy? Hittem, azért szóltam." A mi Urunknak szüksége van a szónak a szolgálatára. Életünkhöz hozzátartozik a szóval való bizonyságtétel. A baj ott kezdődik, amikor az ajak és a szív elválnak egymástól. Elválnak akkor, amikor azt mondjuk, amit nem érzünk, vagy amit nem hiszünk. Az ajak és a szív elválásának az ember életében van egy önző oka: Istent szóval szolgálni sokkal könnyebb, mint az élettel. És az ember van annyira önző, hogy a könnyebbet választja. Pedig Jézus az övéitől az élet szolgálatát várja. Amikor a vallás lép az élet helyére, Jézus ítélete nagyon kemény: Hiába tisztelnek engem! Ez pedig azt jelenti, hogy van hiábavaló istentisztelet is. Hiábavaló akkor, amikor önmagáért való, amikor öncélúvá válik. I A vallásnak az életet kell szolgálni. Ezért mondja Jézus: Irgalmasságot kívánok és nem áldozatot. Hogyan szolgálja az ajak a szívvel együtt Istent? A gyógyulást nem a szájnál, hanem a szívnél kell kezdeni. Nem érek vele semmit, ha állandóan csak a szavaimon akarok változtatni, de szívem változatlan marad. A beszéd újulása a szív megújulásától függ.

Heródes életét Isten egy nagy prédikátorral kötötte össze, de eredménytelenül. Ebben azemberben voltak reménykeltő vonások. Az Igében azt olvassuk, hogy oltalmazta Jánost, sok dologban követte és örömmel hallgatta. Milyen nagy dolog, ha ezt egy királyról el lehet mondani. A királyok ritkán törődnek vallásos dolgokkal. És most rá kell mutatnunk Heródes életének a gyenge pontjára. Becsülte az igazságot és a szentséget, de egy bűnt, egy asszonnyal való bűnös viszonyt nem tudott megszakítani. Lehet, hogy ő is eljutott egy másik királynak, Agrippának a vallomásáig? Majdnem ráveszel, hogy keresztyén legyek." De ez a majdnem annyit jelentett, hogy sohasem. Heródes nem ment végig az úton, melyet János mutatott neki. Hajlott a jó felé, de nem tudta azt megragadni. Szerette Jánost hallgatni, de nem látta benne Isten küldöttét, akin keresztül megszólítottnak érezte volna magát. Heródes csak egy részét fogadta el az igazságnak, a többit elutasította. És mi lett a szomorú vége Keresztelő Jánosnak? A király megölette azt a prédikátort, akit tisztelt és szeretett hallgatni és a dicsérő kijelentései után róla olvassuk ezt a parancsot? Menjetek el és hozzátok el János fejét egy tálban." A bűnnek van egy sajátossága; megnő a szívben. Heródes dédelgetett bűne gyilkossággá nőtt. Heródes példája arra tanít, hogy az Isten útján végig kell menni.

Sokan tolongtak Jézus körül, sokan hozzáértek, de Ő csak ennek az asszonynak az érintéséről szerzett tudomást. A tanítványok számára a tömeg minden tagjának érintése egyforma volt. Ezért feleltek Jézus kérdésére így: A sokaság szorít össze Téged. De Jézus számára az asszony érintése minden más érintéstől különbözött, mert a hitnek az érintése volt. Arra tanít ez a történet, hogy Jézussal hit által lehet kapcsolatba kerülni. Jegyezzük meg azt is, hogy Jézus látni akarja azt, aki megérintette, mert gyógyítása soha nem személytelen, hanem mindig személyes. A hit mindig valakinek a hite. Félreértenénk azonban ezt a gyógyítást, ha azt hinnénk, hogy az asszonyt a hite gyógyította meg. A hit csak megérinti Jézust, akiből a gyógyulás erői áradnak életünkbe. Vannak bőséges források az Urban, de gyógyulni csak az fog, aki hite által kapcsolatba kerül Ővele. Életem nagy kérdése, hogy van-e Jézussal élő kapcsolatom? Csak egy vallásos ember vagyok-e, aki tudok Róla, ünnepelem Őt anélkül, hogy élő kapcsolatom lenne Vele. Lehet Jézus rajtam kívül, ha nem hiszek Benne. De hit által lehetek Vele olyan kapcsolatban, mint a szőlővessző a szőlőtőkével.

A kötelékeit letépő ördöngős kiábrázolja előttünk a bűn nagy hatalmát. Ezzel a beteg emberrel senki sem bírt. Nem hiába mondja a Római Levél: A bűn uralkodik az emberen. A bűnös ember nem tud segíteni magán, de mások sem tudnak segíteni rajta. Jézus azért jött, hogy segítsen. Ezért hívják Szabadítónak. Arra is tanít az Ige, hogy a bűn egyik embert elszakítja a másiktól. Az ördöngős éjjel-nappal a hegyeket járta. A vétkező ember az egyedüli társtalan ember. Az ördögi lélek elszakítja az embereket egymástól, a Szentlélek összeköti őket egymással. A bűnös szív önmagát is gyötri, békétlenségben van önmagával is. Az ördöngősről azt olvassuk, hogy magát kövekkel vagdosta. Ennek az ördöngősnek egyedül Jézus tudott békességet adni. Aki előbb békétlenül bolyongott, most nyugodtan ül, aki kövekkel vagdosta magát felöltözött, aki őrjöngött, eszére tért. Ahol Jézus győzedelmeskedik, ott a bűn rendetlensége helyére a kegyelem rendje lép. Hogy állok lelki életem zűrzavarával? A gadarai csoda velem is megtörténhetik, Jézus nekem is békességet tud adni? Az én békességem adom nektek. Nem úgy adom oda, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen."

A korabeli hit szerint minden betegség többé-kevésbé ördögi hatásokra vezethető vissza. A magyarázók közül többen ezt babonának tekintették. Ha megnézzük a gyógyításokat, azt látjuk, hogy Jézus számára az ördögi hatalmasságok valóságos, mondhatnánk személyes hatalmasságok voltak. Be kell azonban ismernünk, hogy értelmezésüket tekintve titok előtt állunk. Ezt korunk nagy lélekbúvárai is felismerték. Mit mondjunk? Annyit tudunk, hogy az ördög Zavarja Isten teremtési rendjét. Az Istentől való elesés általa keletkezik. A világ Isten helyére a bálványokat és a démonokat teszi. Annyi esetben az ördög Istent utánozza és magát istenné teszi. Jézus úgy gyógyított, hogy az Isten teremtési rendjének az ördög által való zavarását megszünteti., Ő azért jött, hogy az ördög munkáját lerontsa." Az ördög legyőzésében Isten országa eljövetelének jelét látta? Ha Isten Lelke által űzöm ki az ördögöket, Isten országa elérkezett." A fegyver, amivel Jézus az ördögi hatalmak ellen harcolt, a hit volt, A hit a Jézus csodáinál nagy szerepet játszott. A hit az az eszköz, amellyel Isten országának erejét felfogjuk. A hit által részesül az ember Isten erejében. Ezért kaptuk az ígéretet: Minden lehetséges, annak, aki hisz. A hit a tanítványnak nem biztos birtoka. Állandóan küzdeni kell érte úgy, ahogyan a beteg gyermeknek az apja mondta Jézusnak: Hiszek, Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek!

A bűnnek a sajátossága az, hogy sérti az Istent. Ha nem lenne Isten, nem lenne bűn. Ezért minden bűn az Isten ellen való bűn. Ezért mondja a zsoltáríró: Egyedül Te ellened vétkeztem. Bűn az, amikor a magunk által választott úton járunk és nem az Isten által kijelölt úton. Ebben áll Jézus megkísértésének a lényege. Jézusnak választania kellett két út között, amelyen keresztül szolgálatát az emberért elvégezheti. Az emberi út az volt, hogy az embereket földi adományokkal magához kapcsolja, csodákkal elkápráztatja, vagy egyességet köt a gonosszal. És ott volt előtte a másik út: az áldozatos szeretetnek az útja, Istennek az útja, mely a kereszthez vezetett. Melyik utat választotta? Az Atyától számára kijelölt utat. A tékozló fiú nyomorúsága abban áll, hogy azt hitte: jobban tudja, hogy mi a jó, mint az apja. Abban, hogy életét a saját kezébe tette, hogy atyjától független legyen. A bűn az, amikor a magunk akaratát tesszük Isten akarata helyére. Miért követjük el olyan könnyelműen a bűnt? Nem azért, mert Istentől elszakítva látjuk? Pedig az elkövetett bűn, a vétek Istennel a legszorosabb kapcsolatban van.

Jézus szombatnapon meggyógyít egy embert, és meg akarják ölni. Milyen kegyetlen tud lenni a vallásos ember. Bűn az, ha valaki szombatnapon jót tesz, de az már nem bűn, ha valakit ezen a napon meg akarnak ölni. Pedig a Tízparancsolatot ők is ismerték. És benne olvasták: Ne ölj! Jézus bánkódott a vakbuzgó emberek szívének keménysége miatt. Tanuljuk meg az Igéből, hogy a legvallásosabb külső is takarhat kemény szívet. Van olyan kegyesség, amely csak életünk felszínét érinti és érintetlenül hagyja a szívünket. Az Ur napján megpihenhetünk a munkától, de a tétlenség még nem elég az Ur napjának megszentelésére. Ajándék a pihenés, de a jótett még nagyobb ajándék. Adjon az Ur nekünk győzelmet a szeretetlen kegyesség felett. Jézus meg akar ettől a keményszívű kegyességtől szabadítani. Az ember meg akarja ölni Jézust, mert szombatnapon jót tett. Jézus meghalt az emberért, hogy jót tegyen. A vallás ne legyen bűnös életem takarója, gonosz tetteim elfedője, hanem legyen eszköz életemben Isten szolgálatára. Amennyire fájdalmat okozott Jézusnak a kemény szív, olyan örömet okozott a Neki átadott szív. Az evangélium egyik helyén olvashatunk arról, hogy Jézus örül, mert sokan hívének Benne. A kemény szív hitetlen szív, a megváltozott szív hitben engedelmes szív.

Jézus nem azért jött a világra, hogy foltozgasson egy régi vallást. Ő azért jött, hogy mindent újjá tegyen. Ha Ő megment egy bűntől, nem az a szándéka, hogy javítgasson rajta itt-ott valamit és hogy rávarrja a kegyelem ruhájának új foltját. Megpróbálhatjuk, hogy kívülről javítgatunk egy életet, de ha a belsejében van valami bűn, annak nyoma a foltozgatás után is meglátszik. A Krisztus által hozott új csak akkor gazdagítja meg az életet, ha egészen elfogadom és nemcsak egy foltot, egy darabot vállalok belőle. Mert ez esetben az új folt elszakítja a régi ruhát. Nem elég a külső foltozgatás, ha a szív gonosz. Nagy kísértésünk, hogy a Krisztus által hozott ajándékkal csak javítgatni akarjuk régi életünket. Pedig ha elfogadnánk az egészét annak, amit Ő hozott, már nem gondolnánk a foltozgatásra. Csak addig gondolok erre, amíg a régi ruha van rajtam. Mert foltozgatni csak a régi ruhát kell, az új ruhának nincs szüksége foltozgatásra. Nem akarom-e Krisztust foltozgatásra használni? Pedig: Aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt. Le kell vetnünk a régi ruhát és fel kell ölteni az újat. Érdekes, hogy az Ige úgy is beszél Jézusról, mint, ruháról"? Öltözzétek fel a Krisztust."