Alighogy elkezdte munkáját, máris meghalt. Küldetéséhez hű volt mindhalálig. A világban volt, de nem a világból való volt. Munkájára a puszta egyedüliségében készült fel. Ő mert Istennel egyedül lenni, mert életét Istenben találta meg. És a földön belélegezte a mennynek levegőjét. Tápláléka sáska és erdei méz volt. Ruhája teveszőrből készült. Milyen egyszerű élet! Amilyen egyszerű volt az élete, olyan egyszerű volt a hitvallása: Térjetek meg, mert jön az ítélet. A legnagyobb igazságok mindig egyszerűek. Tanulságos számunkra, hogy magát szónak mondja. A szó kifejezése a belső gondolatnak. Így nem a maga gondolatát mondja el, hanem azt, amit Isten rábízott. Négy évszázada elhalkult Jézus népe körében a prófétai szó és most általa megszólalt. Mi volt igehirdetésének lényege? A megváltozott világ az újjászületett életek által jön létre. De Jánosig nem volt senki, aki ezt kifejezte volna. Amire az embernek szüksége van, nem egy külső reform, nem egy pontosan megfogalmazott hitvallás, hanem a szívnek a megváltoztatása, a megtérés. Keresztelő János ki tudta mondani az igazságot a kellő időben, a kellő módon. Ez volt a titka óriási sikerének. Jöttek hozzá a farizeusok magukkal megelégedve. És így mi dolguk lett volna a megtéréssel? A A sadduceusok egészen a jelennek éltek. Mit törődtek volna a jövővel? De mégis eljöttek: Te, a láthatatlan világ prófétája, mit tudsz mondani nekünk?