Mária arról énekel, hogy Jézus táplálja az éhezőket, de azokat, akik nem éheznek, üresen bocsátja el. A prófécia beteljesedett. Hányan mentek el Jézus mellől a történelem folyamán üresen úgy, hogy teljességéből nem vittek magukkal semmit! Egyszer egy gazdag asszony gyógyulás céljából felkereste a világ legszebb üdülőhelyét. Elragadó leveleket küldött a csodálatos éghajlatról. Az elragadó környezetről. A nyárban élt, miközben otthon tél volt. De minden levelében közölte a szomorú hírt: Nincs étvágyam. És nemsokára jött az értesítés, hogy meghalt. Meghalt a nagy bőségben. Nem azért, mert nem volt ennivalója, hanem azért, mert nem volt étvágya. Ez történhet velünk is a bőséges lelki táplálék mellett. Isten gazdagon megteríti asztalát. Bőségesen ellát mindazzal, amire szükségünk van. Mégis éhesen maradhatunk. Nem azért, mert Isten megterített asztala üres, hanem azért, mert nem vagyunk éhesek. Az Isten az éhezőket táplálja és az éhezők jönnek el Tőle felerősödve, felfrissülve. Életem nagy kérdése: Hogyan jövök el Tőle? A farizeus üresen ment el, mert nem volt éhes, a publikánus megigazulva, gazdagon, mert szegényen ment Hozzá.