Ez a szó mutatja, hogy Urunk egészen ember volt. Aki által lettek a tengerek, a folyók, melyek eloltják milliók szomjúságát, íme szomjúhozik. És ha szomjúhozik, rá van utalva valakire, akitől inni kérjen. A keresztre feszítetteket rettenetes szomjúság gyötörte. A sebek a test súlya alatt kitágultak, a test — vízkészletének hiánya miatt — kiszáradt. Jézuson beteljesült a prófécia? Erőm kiszáradt, nyelvem ínyemhez tapadt." Vizet kellett kérnie, úgy, mint a nagy beteg a kórházban vizet kér ápolójától. Vizet kért, mint egykor a samáriai asszonytól. De nem olvassuk, hogy valaki adott volna Neki. Az ecetes izsóp fájdalmát volt hivatva csökkenteni, nem a szomjúságát. Egyik példázatában beszélt arról, hogy a a szomjúhozónak adott egyetlen pohár víz sem fogja elveszteni jutalmát. De Jézusnak nem adtak egy pohár vizet. Ő mindent az embernek adott, és az emberektől nem kapott semmit. Megváltónk Ő abban is, hogy az emberi hálátlanság gyümölcseit learatta. Amikor nagyon szeretett Isten, akkor nem szeretett az ember.