Alapige
Monda Jézus az Ő anyjának: asszony, ímhol a te fiad
Alapige
Jn 19,26

Az asszonyok voltak az utolsók a kereszt alatt és elsők a nyitott sírnál. Jézust egyetlen asszony sem tagadta meg, de annál több könnyet hullattak érte. Isten áldja meg a Máriákat! Amikor Jézus a kereszten anyjára nézett, észrevette Jánost, a szeretett tanítványt. És gondolatban ezt mondta Máriának: Elveszted a Fiadat, de ez a tanítvány helyettem fiad lesz. És ezt mondta Jánosnak: Lépj a helyemre, gondozd anyámat! Aki a világ megváltását végezte el a kereszten, gondoskodik az édesanyjáról. Mennyire ember volt! E jelenetnél a sorok között kell olvasnunk. Volt idő, amikor Mária a Jézus testvéreivel a, másik oldalon" volt. Velük együtt akarja Jézust a szolgálatból visszahívni. És akkor Jézus ezeket a szavakat mondja: Ki az én anyám és kik az én testvéreim? Közben történt valami. Mária Jézus mellé állott és most már vállalja érte nemcsak a szombat megszegésének a szégyenét, hanem a kereszthalál szégyenét is. Nem azért nem állt a kereszt alatt egy testvér sem? Néhány asszony gyülekezik Jézus körül, aki a két lator között vívja haláltusáját. Ez az utolsó kis gyülekezet húsvét előtt. Az első gyülekezet volt a pásztorok gyülekezete. Akkor az égen világítottak a csillagok. És a kereszt alatt az örvendező gyülekezet helyére lép a szenvedő gyülekezet. Itt összeomlott Mária lelkében az angyali szózat: Nagy lészen és az Ur neki adja Dávid király székét." A trón helyett a keresztet kapta. Mária az asszonyok között a legnagyobb. Elkísérte fiát a Betlehemtől a Golgotáig.