Amikor egyszer Jézushoz vitték a bűnös asszonyt, Jézus a vádlókra nézve ezt mondta? Aki közületek nem bűnös, az vesse reá az első követ." És mi történt? A vádlók lelkiismeretüktől vádolva egytől-egyig elmentek és Jézust az asszonnyal együtt hagyták. Elmentek, mert egy szent életének látása számukra gyötrelmet jelentett. A jóság puszta jelenléte, ha nem is roskaszt össze, de felébreszti a leselkedő gonoszt a szívben és ellenállásra készteti. Krisztus jelenlétében a gonosz a legaljasabb arcát mutatta meg. Pilátus Krisztusra ugyanazokat az eljárási elveket alkalmazta, mint másokra, de igazsága soha nem volt olyan igazságtalan, mint amikor szabadon bocsátotta Barabást és átadta vádlóinak Jézust. A farizeusok és a sadduceusok hitványsága soha nem mutatkozott addig, amíg Jézus fénye rájuk nem hullott és le nem leplezte képmutatásuk minden foltját. Jézus taszította azokat, akik meghaltak bűneikben, de vonzotta azokat, akik vágyódtak az új, jobb, biztatóbb élet után. Aki az ember bűnét támadja, annak az ember ellenáll. Fájhatott az embereknek Keresztelő János igehirdetése is, de sokkal jobban érintette a bűnt az a kivételes tisztaság, amely Jézusban megjelent.