Szelídség és szilárdság

Ne légy csupa cukor, különben a világ elszopogatna, de csupa ecet se légy, mert a világ kiköp. Mindenben létezik egy középút, csak gyöngefejű emberek esnek a szélsőségekbe. Nem kell egészen sziklából vagy homokból lennünk, sem egészen vasból vagy viaszból. Nem kell úgy viselkednünk, mint az ölebecskék, melyek mindenki előtt farkukat csóválják, de olyan sem, mint a láncravert eb, mely mindenkit dühösen megugat. Fehérekből és feketékből áll a világ és ezért mindenféle kedélyű emberekkel van dolgunk; némelyik olyan hajlékony, mint egy öreg cipő, de nem is ér sokkal többet, mint annak a párja; a másik meg mindjárt meggyűl a legkisebb sértésnél, mint a gyújtózsinór s olyan veszedelmes, mint a puskapor. Nem valami kellemes olyan embert foglalkoztatni a ház körül, aki olyan rosszkedvű, mint a vén medve és akinek olyan természete van, mint a savanyú szőlő, olyan éles, mint a borotva s olyan mérgesen néz, mint a mészáros kutyája; azonban lehetnek jó oldalai is, hogy mindezek mellett mégis férfi; ellenben Henrik, a szegény szelíd, aki olyan „zöld”, mint a fű s olyan készséggel hajlik, mint a fűzfa, senkinek sincs hasznára és mindenkinek gúnytárgya. Legyen minden embernek gerince, különben nem bírja egyenesen tartani a fejét. De ez a hátgerinc legyen hajlékony, mert különben nekimegy homlokával a gerendának.
Mindennek megvan a maga ideje: másoknak kívánságát teljesíteni vagy megtagadni. Ha teherhordó szamarakká tesszük magunkat, akkor mindenki nyargalni fog rajtunk; ha azonban azt akarjuk, hogy tiszteljenek, akkor legyünk a magunk urai és ne engedjük meg másoknak, hogy tetszésük szerint nyergeljenek.
Aki minden embernek kedvére akar élni, olyan lesz, mint a béka a borona alatt, sohasem, lesz békessége; s ha minden szomszédunkkal szemben, legyen az jó vagy gonosz, a szolgai szerepet játsszuk, ezt senki sem köszöni meg nekünk, sőt annyi kárt szerzünk vele, amennyi hasznot. A báránytermészetű ember azt fogja tapasztalni, hogy még nem pusztultak ki a farkasok. Aki lefekszik a földre, számíthat arra, hogy rátaposnak. Aki egér lesz, megeszi a macska. Kinek vállaira a szomszédok rátehetik a borjút, arra nemsokára felrakják a tehenet is. Igyekezzünk felebarátunk tetszésére élni a jóban, a nemesbülésben, de ez egészen másvalami.
Szaladgálnak a vén rókák, kiknek folyik a nyáluk a fiatal libákra és ha csellel odavitték őket, hogy kívánságaikat teljesítik, akkor nemsokára ezek fizetik meg a számlát. Kitűnő jó pajtásnak neveztetel, ha barátaid részére bérkocsi leszel, de különös Benjamin-rész lesz az, amit majd veled megetetnek. Ezen helyzetből magadra hagyatva kell majd kigázolnod, mert öreg barátaid bizonyára így kiáltanak feléd: „Isten veled, kedves kosár, hogy olyan szépen vitted almáimat”; vagy pedig ellátnak téged a legjobb kívánságaikkal, de érdekedben a legcsekélyebbet sem teszik meg és tapasztalni fogod, hogy szép szavakból még egy macska sem lakott jól; vajat nem tesznek a kenyeredre és zsebeidet nem töltik meg. Akik nagyra vannak veled, azok vagy megcsalnak vagy kihasználnak. Ha a narancsot megették, a héját eldobják. Ezért légy bölcs és nézz előre, azután ugorj, vagyis a barátod tanácsa többet fog ártani neked, mint ellenséged gyalázása. Az együgyű mindent elhiszen, de az eszes vigyáz útjára. Tarts szomszédoddal addig, míg veled megy a jó lelkiismeret, de válj el tőle ott, ahol a lelkiismeret cipője törni kezdi a lábadat. Úgy kezdj barátoddal, ahogyan folytatni akarod és tudasd vele minél előbb, hogy nem vagy kittből (üvegragasz) készült ember, hanem olyan, akinek esze van és azt használni is akarja. Azonnal állítsd meg lovaidat, ha észreveszed, hogy letértél a helyes útról és térj vissza a legközelebbi úton.
Ki nagy hibákat akar kikerülni, őrizkedjék a kis hibáktól; ezért állj meg idejében, ha barátod le akar rántani a gödörbe. Inkább sértődjék meg egy jó ismerősöm, de jó hírnevemet nem hagyom és lelkem üdvösségével nem játszom. Ne félj betérni a térjvissza-utcába. Hadd csúfoljanak gyávának, ha menekülsz a bűn elől; jobb menekülni a jelen időben, mint szenvedni az örökkévalóságban. Ne hagyd magad rábeszélni, hogy saját magadat tönkretegyed; ha társainknak csak saját vesztünk árán lehetünk kedvére, akkor nagyon drágán vásároltuk meg őket. Lépj fel erélyesen ott, ahol állani szándékszol s ne hagyd magad senki által a helyes útról letéríteni. Tanulj „nem”-et mondani, az többet használhat neked, mint a latinul olvasni tudás.
Minden ember barátja gyakran annyi, mint senki barátja vagy pedig együgyűségében megfosztja családját, hogy idegeneken segítsen és testvére lesz a koldusnak. A jótékonyságban is, úgy mint egyéb dolgokban, bölcsesség kell; sok embernek iskolába kellene járni, ahol ezt megtanulja. Kemény ember lehet az gyermekei iránt, aki elveszi szájukból a kenyeret, hogy azoknak adja, akik őtet kedves pajtásnak nevezik és azután kinevetik érte.
Aki pénzét kölcsön adja, gyakran elveszíti azt és barátait is, aki pedig mást biztosít, saját maga sohasem biztos. Fogadd el tanácsomat és sohase állj jót többért, mint amennyit el akarsz veszíteni. „Aki jótáll másért, annak kára lesz, de aki óvakodik az ígéretektől, az biztos”.
Ha minket megsértenek, akkor mint keresztyén emberek tartozunk ezt harag nélkül eltűrni; de ne tegyünk úgy, mintha azt nem éreztük volna, mert ez felbátorítja ellenségeinket, hogy egy újabb döfést mérjenek ránk. Aki kétszer hagyja magát megcsalni ugyanazon egy embertől, az már félig olyan rossz, mint az a gazember és hasonlókép van ez más sértéseknél is, ha jogunkat nem vesszük igénybe, akkor mi vagyunk okai, ha azt nem kapjuk meg.
Pál apostol kész volt Mesteréért verést szenvedni, de nem felejtette el a hivatalnoknak megmondani, hogy ő római; és mikor azok az urak titkon akarták őket kiengedni a tömlöcből, így szólt: „Nem úgy, hanem ők maguk jöjjenek és vezessenek ki minket”. A keresztyén a legszelídebb ember a világon, de mindamellett mégis csak ember. Ezt persze sok embernek nem is kell még mondani sem, mert hirtelen felzúdulnak egy pillanat alatt, ha azt vélik, hogy valaki nagyon közelről érintette őket; még nem is tudják, hogy jár-e tolvaj az udvaron vagy talán a vén gebe szakította el a kötelet és járkál künn, de már előre kitárják az ablakot és lőnek. Veszedelmes szomszédok ezek. A bika szarvai között nyugalmas helyet keresni annyi volna, mint környezetünkben kellemességre számítani. Mérges emberrel ne köss barátságot és a dühöngővel ne társalogjál. „A türelmes bölcs, de a türelmetlen kimutatja balgaságát”. „Egy bolondhoz több remény van, mint aki gyors a beszédre”.
Ismertem életemben olyan határozottan nyakas embereket, kik sem értelemhez, sem észhez nem jutottak. Falunkban lakik egy furcsa legény, kinek egy buldog kutyája van, ha az valamit fogaival megfog, többé el nem bocsátja; ha ki akarnánk venni a szájából, előbb le kellene vágni a fejét. Ilyenfajta emberekre haragudtam én már sokszor. Egy vasvillát hamarább meg lehetne indítani, hogy változzék át cséplőgéppé vagy egy téglát rábeszélni, hogy márvány legyen, de egy olyan embert nem lehet odahozni, hogy komoly intelmekre hallgasson. Négereket fehérre mosni és a leopárd bundájából a foltokat kivenni semmi ahhoz a művelethez, mint egy magában eltökélt nyakas embert a jóra vezetni. Igazság vagy nem igazság - egy hegy könnyebben volna megindítható, hogy Londonba sétáljon, mint olyan embert lebeszélni, ha egyszer komoly elhatározáshoz jutott. Ha az embernek igaza van, akkor ilyen tántoríthatatlan ragaszkodása az ő ügyéhez valami nagyszerű; a mi prédikátorunk azt mondja: „ebből a fából faragják a vértanúkat”; ha azonban egy teljesen tudatlan és visszás ember fejében megrögződik ez a kemény kavics, akkor azokból csinál vértanúkat, akik vele érintkeznek.
Az öreg bérlő Vastagfej, megfogadta, hogy öklével veri be a szöget egy tölgyfadeszkába és egész életére megbénult tőle a keze; gabonáját pedig nem adhatta el olyan árban, ahogy ő akarta és inkább hagyta, hogy az egerek megegyék az asztagokat. Földjei mellett nem lehet elhaladni anélkül, hogy makacssága meg ne lássék, mert ünnepélyesen kijelentette, hogy az új divatokról még hallani sem akar és ezért övé a legrosszabb aratás az egész faluban. De ennél még rosszabbat csinált, leánya áttért a methodistákhoz és ő dühében kidobta a házból; s habár ezóta nagyon megbánta tettét, mégsem akar engedni, hanem megmarad amellett, hogy nem akarja többé látni; ezalatt pedig a gyermek keménysége miatt meghal. Elhamarkodott fogadásokat jobb megszegni, mint megtartani. Ki soha nem változik, nem is javul; ki sohasem enged, nem is győz soha.
Gyermekeinknél egyesítsünk barátságot és szilárdságot; akaratukat nem kell mindig megtenni, de nem is szabad mindent megtiltani. Ha mindannyiszor adunk enni a disznónak, ahányszor röfög és a gyermeknek, ahányszor sír, akkor a disznó elrontja gyomrát és a gyermek kényes lesz. A trombitálni tanuló és egy elkényeztetett gyermek, nagyon kellemetlen szomszédok; de ha nem vigyázunk, akkor gyermekeink mások bosszúságára és a mi megkínoztatásunkra fognak felnőni. „Vessző és büntetés bölcsességet ad, de amely fiú magára van hagyva, szégyent hoz anyjára”. Ha kis gyermekeink rendreutasításától sohasem fajul meg a fejünk, akkor elegendő szívfájdalmat fognak nekünk szerezni, mikor megnőnek. Szigorúan igazságos jellem hassa át minden magaviseletünket a gyermekekkel szemben; igen szavunk legyen igen és nem szavunk legyen nem, mégpedig szó szerint és rögtön. Sohase ígérj a gyermekeknek valamit, amit meg nem adhatsz, legyen az egy perec vagy egy csomó verés. Eszközölj ki magadnak engedelmességet minden körülmények között; engedetlen gyermekek, szerencsétlen gyermekek; saját magad miatt is követeld ki magadnak, hogy hallgassanak reád. Ha tekintélyedet egyetlen egyszer elveszíted, akkor már bajosan nyered azt vissza, mert aki „Á”-t mond, kell, hogy „B”-t is mondjon és így tovább.
Nem szabad gyermekeinket haragra ingerelni, hogy meg ne vaduljanak, sőt inkább isteni félelemben kormányozzuk házunkat s ha ezt megtesszük, akkor számíthatunk az Ő áldására.