Van valami titok Jézus imádságaiban. Nem volt kevesebb, mint Isten. Hogyan tudott Isten imádkozni Istenhez? Vagy: Mire volt szüksége, ami imádságra indította? Erre a kérdésre azt kell válaszolnunk, hogy az imádság nemcsak abból áll, hogy szükségeinket Isten elé tárjuk. Sok imádság a lélek teljességét fejezi ki inkább, mint a lélek ürességét. Ezt fejezi ki a zsoltáríró is: Csordultig van a poharam." Az imádság legjobb formájában az ember társalgása Istennel. Olyan bizalommal, mint a gyermek beszél az atyjával. Ha ez így van, akkor nem nehéz megérteni, hogy az örökkévaló Fiú imádkozott az örökkévaló Atyához. És nem nehéz elképzelni, hogy szüntelenül, rendszeresen imádkozott. Ez még nem magyarázza meg Jézus imádságának titkát, mert több imádsága éppen a szükségből fakadt. A zsidókhoz írt levél írója szerint: Erős kiáltásokkal és könnyhullatással" imádkozott Urunk. Hogyan értjük ezt az imádságot? Úgy, hogy Jézus igazi embersége magyarázza meg. Krisztus nem volt félig Isten, félig ember, hanem tökéletes Isten és tökéletes. ember. Voltak életében olyan helyzetek, amikor Istennek, lehetett" hívni. És helyzetek, melyek arra kényszerítenek, hogy, csak" embernek lássuk.