Barátaim, hogy ha megkezdettetek az Úrban bízni, úgy bízzatok benne szilárdan és teljesen! Hitetek hassa át egész élteteket. Bízzatok az Úrban, nem csak a lelki dolgokban; hanem bízzatok benne mindenkor ez időre és az örökkévalóságra nézve, test és lélekre nézve. Az Úr hordozni akar és tud mindent, amit a hívő reá rakni bír. A legnagyobb terhek is könnyűek az ő hatalmának, és a legsötétebb titkok is világosak az ő bölcsessége előtt! Bízz Istenben teljesen! Támaszkodj Ő reá és pedig szilárdan, igen, minden terheiddel.
A jövőt biztosan hagyhatod az Úrra, ki mindenkor él és soha nem változik. A múlt pedig Megváltód kezeiben van, és azokért soha el nem kárhozhatsz, mert az Úr minden álnokságodat eltörlötte, és a tengernek mélységes örvényébe temette. Higgy e pillanatokban a te jelenlegi jogaidban. Te meg vagy mentve. Hogy ha az Úr Jézusban hiszel, úgy által mentél a halálból az életre és meg vagy mentve. A rabszolgaság idejében egy úri nő rabszolgáját egy angol hajó fedélzetére vitte, és mondá a kapitánynak: „Azt hiszem hogyha én és rabszolgám Angolországba érünk, szabadok leszünk!” „Asszonyom”, mondá a kapitány, „önök már most szabadok. Azon pillanatban midőn egy angol hajó fedélzetére jő valaki, azonnal szabadsága van.” Midőn a rabszolga nő ezt megértette soha többé el nem hagyta a hajót. Nem a szabadság reménysége tette őt olyan bátorrá, hanem a tényleges szabadság. E szerint ne csak úgy reményeljétek az örök életet, hanem aki hiszen Ő benne, annak már örök élete vagyon. Vegyétek ezt, mint szilárd tényt, mely a szentírásban határozottan kinyilváníttatik és örvendezzetek, e szerint. Ne aggódjatok afelett, és ne kételkedjetek legkevésbé sem, hanem higgyétek azt és ugrándozzatok örömötökben.
Óhajtanám, hogy hallgatóim ha az Úr Jézusban hisznek, egy örök üdvben hinnének. Ne elégedj meg azon képzelettel, hogy te ujjá születést nyertél, mely ki fog halni, egy mennyei életet, melynek vége fog lenni, egy megbocsátást, mely vissza fog vonatni. Az Úr Jézus örök életet ád juhainak. Azért ne nyugodj, míg az Ő juhává nem leltél. Hogy ha pedig az élet örök, akkor hogy követhetné azt a halál? Légy határozottan megmentett az örökkévalóságra, van egy élő és örökké megmaradandó mag; ne hagyd magadat kielégíteni egy ideiglenes megváltozással, egy olyan természetű kegyelemmel, mely csak azért virágzik, hogy elhervadjon. Te megkezded az utazást a kegyelem vonatán ‒ válts jegyet az egész örökké valóságra. Nékem nem az a feladatom, hogy neked csak ideiglenes megmentetést hirdessek, az evangyéliom így hangzik: „A ki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül.” Higgy az Úrban hogy ő tégedet megoltalmazhat a legnagyobb kísértetek között is, és lenni fog a te hited szerint. Higgy az Úr Jézusba az örök életre!
Óh, vajha az Úrban bízhatnál e jelenkori élet minden szenvedéseiben! E világon nyomorúságod lesz; tanuld meg a hit által, hogy azok mind javadra szolgálnak, és úgy vesd alá magadat az Úr akaratának. Tekintsd meg a juhot mikor megnyíratik! Ha egész csendesen viselkedik, úgy az olló nem vágja meg, de ha zúgolódik, vagy csak mozog is, könnyen vágást kaphat. Add magad az Úr kezébe úgy a szenvedés fullánkja elvétetett. Akaratosság és békétlenség sokkal több fájdalmat okoznak nekünk, mint a nyomorúságok. Higgy Uradban teljesen, hogy az Ő akarata sokkal jobb, mint a tiéd és így ne csak alája vesd annak magadat, hanem örülj is néki.
Tulajdonképpen a legjobb hit egy mindennapi hit, mely kenyérrel, vízzel, ruházattal, gyermekekkel, állatokkal, házbérrel, minden házi szükséggel, sőt még az idővel is foglalkozik. A hit akkor növekedik legjobban, hogyha sok éveken át az Úrban bízik, a beteg feleségre, a szenvedő gyermekre, az alább szálló üzletre, a meg nem tért barátra és más egyéb ilyenekre vonatkozólag.
Kedves hallgató, legyünk ebben egyek, hogy ne arra törekedjünk, hogy naggyá lehessünk, hanem a szentségre törekedjünk buzgóan. Bízzunk ebben, Urunk segítségében, akié vagyunk és akinek szolgálunk. Épen úgy bízhatunk Urunkban, a mi mindennapi dolgainkban, mint a mi üdvünkre vonatkozólag. Bízzunk benne, szántóföldünkre, szőlőnkre, tehenünkre, mint komoly lelki ügyünkre vonatkozólag. Jehova a mi házunknak és családunknak Istene, az Úr Jézus „testvérünkké” lett, és a Szentlélek a mi vigasztalónk minden háborúságainkban és fájdalmainkban. Nem távol való Istenünk van nekünk. Ő meghallgat és könyörül rajtunk, segít a szükségben hű Istenünk. Bízzunk Ő benne folyton és szilárdan. Hogy ha eddig reszketve állottunk volna kint, a hitetlenség világában, úgy segítsen a Szentlélek most, azon nagy és döntő lépést megtenni, és egyszer s mindenkorra így nyilatkozni: „Hiszek Uram, légy segítségül az én hitetlenségemnek!