Ezelőtt harminc esztendővel, ragyogó ifjúsága teljében, itt állott egy lelkipásztor, akit öröm, reménység köszöntött min¬denfelől, s akinek lénye, mint a megtestesült igéret, betöltötte ezt a hajlékot és betöltötte a szíveket. Ugyanez a lelkipásztor egy emberöltő múlva hófehér hajjal, fáradtságtól megállott szívvel a csend és bánat könnypárás levegőjében feküdt itt ki¬terítve. A közbeeső harminc esztendő nem volt elég a felolva¬sott Ige minden szépségének és mélységének megismerésére. Nem lesz elég a te életed is, bár te ifjabb fővel állasz itt és szív¬ből kivánom, hogy sokkal öregebb fővel indulj e templom ko¬mor gyászából utolsó útadra. De egy pásztori élet, akár a tied, akár az enyém, nem elég, akármilyen hosszú és akármilyen mély volna is, ennek az Igének teljes kibányászására. Azért jer, fogjam meg kezed és nézzünk bele ketten az Ige mélységeibe, tekintsük át mélységeit és magasságait, melyeket évezredek óta járnak nálunk hívebbek és nagyobbak és évezredekig fog¬nak még járni, anélkül, hogy valaha bejárnák.
Ez Igében el van mondva először a lelkipásztori hivatal méltósága. Azt mondhatnám, hogy a lelkipásztori hivatal legi¬timitásának alapokmánya ez az ige. Ugyanis a pásztor és gyü¬lekezete között törvényes lelki házasság van, amelyet egyik fél sem szeghet meg és ha megszegte, paráznaságot követett el.
Tudd meg, hogy a te lelkednek minden erejére, szépségére gyü¬lekezetednek van joga, rajta kívül más lelki hitvesed nem lehet. Mindaz, ami téged emberré, magyarrá, reformátussá és pappá tesz, anyaszentegyházadban áll előtted. Ha ezen kívül álló esz¬mét, társaságot, lelki közösséget keressz, emberséged, magyar¬ságod, lelkipásztori tiszted látják kárát.
De ez áll a gyülekezetre is. A papi hivatal nem véletlen, vagy felesleges cifraság, hanem isteni institúció. Isten azért szerzette és állította be az Ő szolgáinak hivatalát, hogy a gyü¬lekezet rajta keresztül táplálkozzék az örökkévalósággal. Nem kálvinisták azok, akik a gyülekezet lelkipásztorán kívül más, magán-igehirdetőt keresnek és vallanak lelki vezérül. Ha Isten igéjét szólja a lelkipásztor, személyében válogatni, ifjúságát vagy testi erőtlenségét megítélni nem keresztyén dolog és Isten akarata ellen való lázadás. Ha pedig nem Isten Igéjét hirdeti, akkor nem szabad otthagyni gyülekezetében és az erőtlenekét, együgyűeket prédául dobni neki, hanem idvességes fenyítékkel kell eltávolítani. De az nem történhetik meg, hogy á gyüleke¬zetnek hivatalos lelkipásztorán kívül csoportok, családok, egyé¬nek, külön, idegen pásztori vezetés alá adják magukat. „Aki pedig nem az ajtón megy be a juhoknak aklába, hanem más¬honnan hág be, tolvaj az“. Éppen ebben a legitimitásában van a biztosítéka annak, hogy gyülekezet és lelkipásztor elszakíthatatlanul eggyé váljanak.
Második nagy tanítása ennek az Igének az, hogy Krisztus az ajtó. A lelkipásztor és gyülekezeté Krisztusban kell, hogy találkozzék. Keresztyén szabadság gyermekei vagyunk, lelkiis¬mereti kérdésben senki megkötve nincs. Nem akarunk egy¬forma gondolkozást, elvetünk minden felülről irányított, köte¬lező világnézetet. A lelkipásztornak épp úgy megvan emberi, politikai meggyőződése, mint ahogy megvan gyülekezete min¬den tagjának és e meggyőződéseket kölcsönös tiszteletben kell tartani. De a lelkipásztornak tudnia kell, hogy nyája Krisztus¬ban néki adatott és a nyájnak éreznie kell, hogy a pásztora a Krisztus nevében jött. Azért van nekünk arany kulcsunk min¬den lélekhez, mert Isten az embereket a Krisztus számára te¬remtette s Krisztust az emberek számára szülte; tehát az ő nevében minden lélekhez benyithatunk. Ha beteg emberhez a nagy és szent gyógyító hatalmával megyünk, ha a haldokló ágyánál az Élet Fejedelmének követeképpen állunk meg, ha a kicsinynél, együgyűnél Azt hirdetjük, aki hálákat adott, hogy a legnagyobb titkokat Isten elrejtette a bölcsek elől, de meg¬jelentette a kicsinyeknek és együgyűeknek, ha a nagyokhoz és hatalmasokhoz annak nevében állunk, aki azt mondotta, hogy ő király és országa nem e világból való: útat találtunk a szívek¬hez, nyitott ajtó tárul elénk. Krisztus a mi titkunk, amelyre felpattannak a bezárt ajtók. Krisztus a mi jogcímünk, aminek alapján jogot formálunk a lelkekhez és amire küldetésünket alapítjuk. Krisztus a mi programmunk, amit magunkban és gyülekezetünkben szolgálni és betölteni kívánunk. Más funda¬mentumot senki sem vethet, mint amely egyszer vettetett, ez a Jézus Krisztus. Állj meg ezen a fundamentumon, ez a név le¬gyen erőd és célod, eszközöd és győzelmed.
Harmadszor rámutatok a lelkipásztori szolgálatnak egyet¬len módjára: a tiszta Ige és a tiszta élet nagy parancsára. A pásztor hangját ismerik a juhok; a lelkipásztor hangját meg¬ismeri a gyülekezet és felfigyel reá, ha az örökkévalóság be¬szédje csendül ajkán, ha prédikációja tiszta és elegyítetlen Ige. Emberek bölcsesége, e világ ezer zaja keveri, zavarja, rontja az Ige tisztaságát. Azért vigyázz, hogy Istenről, Isten előtt és mintegy az Istenből szólj. Rajtad keresztül mindig a tiszta égi hang hallatszódjék, az a beszéd, amit Isten üzen a világnak. Ezeket az Igéket, mintegy nagy felvevő állomáson, Isten a Szentírásban gyűjtötte össze. Ami ezzel ellenkező, ami ezen kí-vül való, emberileg lehet érdekes, magában véve talán igaz is, de nem az élet igazsága, nem az örökélet beszéde. Egy élet buzgó tanulmánya segítsen téged abban, hogy ajkadról a tiszta Ige hangozzék!
De a tiszta Ige akkor hatékony, ha párosul vele a tiszta élet bizonyságtétele. A papnak nemcsak ajkai beszélnek: a nyom¬dokai beszélnek igazán. Úgy járj a híveid előtt, hogy azok utánad mehessenek. Úgy élj, hogy aki téged utánoz, el ne tévelyedjen. Minden Igéd ezáltal különös erőt, belső igazságot nyer. Nem azt mondom ezzel, hogy a szentség gőgjével hivalkodj az emberek előtt. A tiszta élet legfőbb jellemzője az alázatosság, a bűnbánat, a fegyelemnek és fenyítéknek lehajtott fővel való felvevése. Tiszta élet az, amit az őszinte bűnbánat könnyei ön¬töztek és a Megváltó vére fehérített meg. Így telik be rajtad az Ige: A pásztor a juhok előtt megy és a juhok követik őt.
Mindezeket hiába beszélném én és hiába akarnád te, hiába követelné a gyülekezet és parancsolná Isten, ha nem hivatkoz¬hatnánk egy fölséges tényre, amely minden titokzatossága mel¬lett is a legnagyobb kijelentés: a jó Pásztor életét adja az ő juhaiért. Ez a jó pásztor, a mi Urunk Jézus Krisztus, életét adta az ő juhaiért. Éretted, akinek bűneit halálával törölte el és számodra áldozatával szerzett bűnbocsánatot. Minden mél¬tóságodnak, hivatalodnak ez a legfőbb feltétele és kezdő jog¬alapja. Te azért prédikálhatsz a váltság nagy titkáról, mert magad is érezted a szabadítást. De életét adta gyülekezeted tagjaiért is, tehát nincs közöttük egy lélek se, akit te kicsiny¬nek, elveszettnek, értéktelennek tarthatnál. Minden lélekért az Ő halála az egyenérték, tehát minden lélek végtelenül drága és mindenik mögött a váltság titka reszket.
A jó pásztor életét adja az ő juhaiért. A te pásztorod éle¬tét adta érted. Felelj meg erre az áldozatra azzal, hogy te is add életedet azokért, akiket Ő te reád bízott.