Alapige
Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javokra van, mint akik az ő végzése szerint hivatalosak. Mert akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legye¬nek, hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi kö¬zött. Akiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és akiket elhívott, azokat meg is igazította; akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette. Mit mondjunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk? Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne aján¬dékozna vele együtt mindent minékünk? Kicsoda vádolja az Isten választottait? Is¬ten az, aki megigazít; kicsoda az, aki kár¬hoztat? Krisztus az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, aki az Isten jobbján van, aki esedezik is érettünk: kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? Nyomorú¬ság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-e? Amint megvan írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek, mint vágó juhokat. De mindezekben felettébb diadalmaskodunk. Azáltal, aki minket szeretett. Mert meg va¬gyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem ha¬talmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely va¬gyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.
Alapige
Róm 8,28-39

Úgy van berendezve a világunk, hogy a láthatatlan dol¬gok látható jegyekben: szimbólumokban ábrázoltassanak ki. Nagy ajándék az fiaim, hogy az eszmék, melyek a világot élte¬tik és mozgatják: tárgyakon ülepednek meg. A harmat is ak¬kor születik meg, mikor a láthatatlan pára tárgyakhoz ér. A magyar nemzeti eszme így testesül meg a szent koronában; a világtitok: a megváltás kiábrázolódik a kenyérben és borban. A nemzeti becsület láthatóvá válik az ország zászlajában.
Íme, itt van a ti zászlótók: a Bethlen Gábor cserkészcsapat zászlaja. Olyan, mint egy csukott szárnyú nagy alvó madár. De ha meglebbenti szárnyait: egyszerre sas lesz s napba röpül vele a lelketek; ha újra fergeteg jön, sirály lesz: vidáman, má¬morosan csapong benne a lelketek; főnix lesz: világtűzvész hamúrakásából gyémánttollakkal rebben föl s húz át az új ma¬gyar ég alatt a jövendő lelke: ti, az új nemzedék. Ülepedő özön¬víz után fehér galamb, amit tétova bárkánk ablakán bocsátunk ki: vajjon hozza, — úgy-e, hozza! azt az olajágat!
Honnan van ez a hatalma?
Mert mögötte áll az Ige, a testté lett Ige: Jézus.
Mert egy nagy, közös szenvedély szele csap felé mindnyá¬junk szívéből: Szeretjük Istent!
Szeretjük Istent, a szentség, az igazság, a jóság Istenét, a szépség és dicsőség királyát.
Aki elébb szeretett minket.
Aki kiválasztott, elhívott és megigazított minket.
Aki a Jézusban testté lett, hogy lássuk, tapintsunk, sebeit csókoljuk, lábanyomába lépjünk.
„Aki az ő tulajdon fiának nem kedvezett, hanem őt mind¬nyájunkért odaadta, mi módon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?"
Feleljetek csókkal erre az üzenetre! Mindenik csók meg¬annyi hitvallás, mindenik hitvallás megannyi ifjú élet s az egész együtt: a magyar jövendő.
Minden csók jegyezzen el egy lelket egyetlen királyunk, a Jézus szerelmére.
Minden csók egy életet tegyen fel Jézus királyságának legszebb ékkövére: az új Magyarországra.
Minden csók egy halált igérjen el, szép, piros, hősi halált, mint egy rózsát a lakodalomra.
Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?
Tőle pedig: esküdjék minden tiszta csók, el nem szakaszthat semmi, semmi.
„Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem sza¬kaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban“.
Felszentelem e zászlót az Atya nevében: az élet és halál ura tanítson meg titeket élni és meghalni.
Felszentelem a Fiú nevében: aki szán és szeret titeket, vált¬son meg drága vérével.
Felszentelem a Szent Lélek nevében: tegye tisztákká, szen¬tekké, hősökké a ti szíveteket.
A szentháromság egy örök igaz Isten nagy nevében. Ámen.
Fiaim, megáldalak. Kezemmel áldja a ma a holnapot; a múlt, ez a vak és vén patriárka a mosolygó arcú Jákóbot: a jövőt, a síró Magyarország mosolygó fiait. Ajkammal áldja a láthatatlan anyaszentegyház s ennek tiszta földi képe: a refor¬mátus egyház fáklyás neophitáit; az átszegezett kezű töviskoro¬nás király: Krisztus apró katonáit. Lelkemmel áldja Isten: gyermekeit.
Maradjatok tiszták a szégyen és szenny özönében is.
Maradjatok élettel mosolygók a halál árnyékának völgyé¬ben is.
Maradjatok magyarok, még ha több magyar nem lenne is a világon.
Maradjatok a Krisztuséi mind életetekben, mind halálo¬tokban!
„Annak pedig, aki titeket a bűntől megőrizhet és az ő dicső¬sége elé állíthat feddhetetlenségben és nagy örömmel: az egye¬dül bölcs Istennek, a mi megtartónknak, dicsőség, nagyság, erő és hatalom most és mindörökké" Ámen.