A Pasaréti Református Gyülekezet első lelkipásztora, Joó Sándor idején, 1940-ben alakult a kórus. A gyülekezet énekkara 1971-ben Cseri Kálmánné vezetésével szerveződött újjá, majd Hargita Péter és Draskóczy László karnagyok munkája nyomán épült tovább. Jelenlegi vezetője Cseri Zsófia.
A kórus: Istentől szép hangot kapott, énekelni szerető gyülekezeti tagok közössége, akik Isten iránti hálájukat szívesen megvallják és hirdetik énekszóval is Isten dicsőségére és mások javára, épülésére. Az énekkar elsősorban a gyülekezet alkalmain, istentiszteletein, ünnepein lép fel, de szívesen tesz eleget más gyülekezetek, egyházi szervezetek meghívásának is. Az örömteli közös szolgálatot egy cél vezérli: Istenről, Isten igéjéről mindenki számára érthető nyelven, hitünket erősítve énekelni.
Fassang László: Elmúlt az éj
Elmúlt az éj, felkelt a nap, elűzi mind az árnyakat.
Te vagy világom, irgalmad áldom, Jézusom!
Roskadó lábam támasza, csüggedő szívem vigasza,
Örömöm fénye, szép ékessége, Jézusom!
Ha bűnnek terhe földre vet, gonosz tőréből ments Te meg!
Vezess a fényre, igaz ösvényre, Jézusom!
Halál órája már, ha int, nyugtalan szívem Rád tekint:
Légy békessége, örök reménye, Jézusom.
szöveg: Dóka Zoltán
Ismeretlen szerző: Adj hálát az Úrnak
Adj hálát az Úrnak, és el ne feledd, sok jót tett már eddig veled!
Ő Jézusban teljes bocsánatot ad, amint vagy, csak add át magad!
Refrén: Irgalmas, türelmes, kegyelmes Úr Ő! Nincs más Atya ily’ szerető.
Tenger mélyére veti bűneinket, jöjj dicsérjük Istenünket!
Csak bízd rá magad, ha sötét éjjelen reménytelenné lett minden!
Ha megbántottad, akkor is hűn szeret, Ő van hozzád legközelebb.
Refrén
Paul John Ongman dallama és Haino Tangermann szövege alapján
Lotti, Antonio: Szánj meg, Isten!
Szánj meg, Isten! Nagy kegyelmeddel szánj meg!
És nagy irgalmaddal töröld el az én nagy bűneimet!
És szólt (az Isten): Eltöröltem álnokságod, mint a felhőket, nagy kegyelmemmel.
Dicsérünk Téged, Isten!
Ismeretlen szerző: Ki az Úrban bízott
Ki az Úrban bízott, nem csalódott még.
Első lennék én, ha szégyent vallanék.
Nem, Te nem hagysz cserben, örök kőszirtem!
Megrendülhet ég, föld, a Te igéd nem!
Megígérted nékünk: mind kap, aki kér;
Talál, aki keres, mindig célhoz ér.
És ki hittel zörget, ha nem lankad el,
Nálad, kétség nélkül, tárt ajtóra lel.
Azért merem bátran, hittel vetni Rád
Minden gondom, terhem, magam, s más baját:
Mindazt, ami szívem titkon gyötri még,
Hisz Te minden könnyem számon tartod rég.
Ismeretlen szerző: Mint szarvas a hűs forrásra
Mint szarvas a hűs forrásra, úgy szomjazik lelkem Rád.
Vágyódom az élő Isten után, hogy mehessek Hozzád.
Mért csüggedsz el, én lelkem? Hisz pajzsod Ő és támaszod!
Bízz az Úrban, mert karja megszabadít, s hálával áldozol.
Draskóczy László: Jöjj, élő víz!
Jöjj, élő víz, te égi íz, csak téged óhajt szívem!
Más forrás nincs, csupán e kincs, ez megelégít ingyen. Hallelujah.
Hű Megváltóm, Szabadítóm, életre buzgó kútfő!
Öt sebedből, szent véredből, megváltás, élet, üdv jő. Hallelujah.
Jöjj, szomjazó, az Üdvadó itt élő vizet kínál!
Kérd hittel Őt, ad új erőt, a szomjazókra még vár. Hallelujah.
Jézus az út, ki rajta fut, bő legelőkre lelhet.
Nézd lábnyomát, halld meg szavát, jó vizekre terelget! Hallelujah.
Törj össze, gát, e nagy világ szomjazza rég a békét!
Áradj, folyó, bűnt tisztító, add vissza ékességét! Hallelujah.
szöveg: Gerzsenyi Sándor
Schütz, Heinrich: Hála zengedezz!
Hála zengedezz, Jézusunknak,
Mert vérét áldozá, hogy megváltson bűnből, bajból!
Hála zengedezz, Jézusunknak,
Mert fel is támadott, hogy már mindig Néki éljünk!
Steiner, John: Így szeret az Úr
Így szeret az Úr, így szeret az Úr:
Értünk adta egyetlen egy Fiát,
Hogy aki hisz Benne, ki Őbenne hisz,
El ne vesszen, legyen örök élete!
Mert az Isten nem ítéletre küldte az Ő Fiát,
Hanem hogy megmentse a világot.
Így szeret az Úr.
ford.: Vizi István
Schütz, Heinrich: Mert úgy szerette Isten e világot
Mert úgy szerette Isten e világot,
Hogy Ő egyszülött Fiát adá,
Hogy így mindaz, aki benne, ki Őbenne hisz,
Soha el ne vesszen, de örök életet, üdvöt végyen.
Ismeretlen szerző: Jöjj, mondjunk hálaszót!
Jöjj, mondjunk hálaszót!
Mert rajtunk itt az Úr nagy csodadolgot mível.
Az anyaölben is volt mindig gondja ránk.
A sok jót, mellyel áld, nem mondhatja ki szánk!
ford.: Áprily Lajos