Hogyha az Úr nem építi a házat, hasztalan fárad, ki építi azt.
Hogyha az Úr nem őrzi meg a várost, aki azt őrzi, hasztalan virraszt.
Hasztalan néktek hajnalban kelni, fönn fáradozni késő éjszakáig. És verejtékkel enni kenyeret.
Pihentében is megad minden áldást annak az Úr, akit szeret.
szöveg: Zsolt 127,1-2, ford.: Sík Sándor