Hű Jézusom kezébe teszem kezem belé,
Ő életem vezére, vezet hazám felé.
A keskeny úton járok, de Ő közel van ám,
magasból vet világot az Ő keresztje rám.
S ha nem tudom azonnal, hogy Jézus mit kíván,
várok, szemébe nézek, szívem nyugodt, vidám.
Mily boldog, édes érzet: Úr Ő éltem fölött,
szívem nem ismer kényszert, önként szolgálom Őt.
S ha szenvedés, baj érne, s az utam is setét,
az Úr keresztje fénye annál dicsőbben ég.
S tudom, hogy még dicsőbb fény ragyog majd énreám,
ha majd a mennybe érvén, belépek ajtaján.
dallam: dán dallam, ford.: Vargha Gyuláné (1863-1947)