A legnagyobb életnek, a mi Megváltónknak, aki érettünk meghalt és feltámadott, nem volt a világban hely. Mindenkinek volt, csak neki nem. Máriának egy istállóban, emberi segítség nélkül kell megszülnie gyermekét. Ennek a királynak a jele nem a korona, hanem a szegénység és az otthontalanság. A jászolbölcső erről a szegénységről, kitaszítottságról és nyomorúságról beszél. Milyen kegyetlen világba érkezett! Egy terhes asszonynak az istállóban kellett szülnie. Amikor Isten a legjobban szeretett, az ember a legszeretetlenebb volt. A mi életünkben van-e számára hely? Adunk-e helyet Annak, akire a legnagyobb szükségünk lenne? Akkor az ajtók, ma a szívek maradnak Őelőtte zárva. Jézus ezen az ünnepen szállást keres. Az ajtó előtt áll és zörget. A kijelentés annyiszor érthetetlen az ember számára. Nem ismeri fel, mert el van rejtve előle. Az ember karácsonykor csak a jelet látta, de nem tudta megérteni, hogy ez a jel mit jelent. Ezért nem Jézus mellett döntött, hanem ellene.