Péter felfigyelt Jézusnak a bűnösök iránti nagy szeretetére. Hát Jézusnak senki sem, túl rossz"? Lehet-e Őt a bűnösök szeretetében egyáltalán követni? Péter meg akarta szabni a bűnbocsánat-adás határát. Jézus azonban a példázatban megmutatta, hogy ezt nem szabad. Miért? Aki nem arra néz elsősorban, hogy felebarátja mit vétett ellene, hanem arra, hogy Isten mit tett érte, az nem akarja a határt megszabni. Felebarátainkhoz való viszonyunkat meghatározza Istennek hozzánk való viszonya. Nem hivatkozhatunk a kegyelemre Isten előtt és az ítéletre felebarátaink előtt! Tessék Istennek, hogy mi ellene vagyunk, de aki ellenünk van, viselje a következményeket? Feltűnő az adós szolga példázatában az is, hogy a király az adós szolgának nem azért bocsátott meg, mert ő már megbocsátott, hanem azért kell az adósságot elengednie, mert a király a nagy adósságot már elengedte. Isten bocsánata mindig megelőzi a mi bűnbocsánatunkat. És ha Ő elengedte a többet, nem kellene elengednünk a kevesebbet? Nem azért nem tudunk megbocsátani, mert ezt elfelejtettük? Aki magát Isten bűnbocsánatában tudja, az nem számol, hanem hálát ad., Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek."