Jézus arra figyelmezteti tanítványait, hogy a világ szeme rajtuk van. A világ füle rossz, mert nem hallja Isten beszédét, de szeme a látásra annál jobb. A világ az Isten népét különbnek akarja látni saját magánál. Mit nem szabad a világnak rajtuk észrevenni? Azt, hogy van valami, ami számunkra fontosabb, mint a küldetésünk. Urunkat csak akkor lehet igazán szolgálni, ha számunkra nincs drágább Nála. Amikor Krisztus elküldötte tanítványait, megparancsolta, hogy ne vigyenek magukkal semmit, ami a világ figyelmét felkelthetné. Szegénységükben lássa a világ azt, amiről az evangélium beszél. Akik az evangéliumot hirdették a missziói úton, nem volt semmijük a rajtuk lévő ruhán kívül. Igy mutathatták meg a világnak, hogy valaki a Krisztus küldetésében akkor is gazdag lehet. ha nincsen semmije. Isten országa nem az ember felmagasztalása. Isten magát akarja láthatóvá tenni azokon, akik Őt hirdetik. Az Istenért végzett munka hitelessége függ a tanítvány világhoz való viszonyától. Pál mondta? Minden a tietek, ti pedig a Krisztuséi vagytok." Ha az Ő országát keresem először, akkor szerethetem a világot másodszor. Nem a világban van a probléma, hanem a világot használó emberben. Jól tudok élni a világban. ha a Krisztus lesz első az életemben.