A sziklára esett mag gyorsan kinő, mert a sziklát a Nap átmelegítette. De mivel nem volt nedvesség a földben, a kikelt mag elszáradt. A lelkesedő igehallgatók hasonlítanak a kősziklára esett maghoz. Lelkesedésük tüze nemsokára kialszik. Az ilyen emberek könnyen csatlakoznak az egyházhoz, de könnyen el is szakadnak tőle. Felületes emberek. Amit ma megtanulnak, holnap elfelejtik. Semmit sem csinálnak komolyan, még a vallásosságukat sem. Az Ige azt írja, hogy a felszínes hit nem bírja a próbát. Nem tudja elviselni, hogy hite ellentétbe kerüljön a világgal. Csak az árral együtt tud úszni, de nem tud az árral szemben. Nem tudja elhordozni Krisztusért a szenvedést. Ezek az emberek felszínes emberek. Hitük a körülményektől függ. Azt várják, hogy Isten kímélje őket és melléjük álljon. Ha nem teszi ezt, könnyen otthagyják. Csak olyan Urat hajlandók szolgálni, aki ad, de olyant nem, aki elvesz. Nyomban megbotránkoznak. Olyan felületesen feladják a hitet, mint amilyen felületesen hinni kezdtek. A sziklás talaj elég volt arra, hogy a magot befogadja, de arra már nem, hogy felnövelje. Ássunk mélyre, mielőtt építkezni kezdünk, hitünk ne látszat-hit legyen, hanem valóságos hit. A kikelt növény nem azért szárad el, mert a mag rossz volt. A hiba nem a magban van, hanem a hallgatóban.