Nem lehet eredményes munkát elérni fél szívvel. Ha valamit el akarok érni, eléréséhez be kell vetnem minden erőmet. Mivel a szívnek a kincs megszerzésében nagy szerepe van, ezért vonja magához a kincs a szívet. Jézus kétféle kincsről beszél, mert a mi életünk értelmét kétféleképpen kereshetjük. Gondolatom irányát megszabja, hogy az életben mit akarok elérni. A cél megszabja gondjaimat, reménységeimet. Megszabja mind a kettő; a földi is és a mennyei is. Az Ige ezt tanítja: Ha a mennyei kincset meg akarom szerezni, teljes szívvel kell keresnem. Akkor találom meg, ha azt tartom a legdrágábbnak. A haszontalan munkát senki nem szereti. És ilyen haszontalan munkáról beszélhetünk az Isten szolgálatában is. Miért? Azért, mert csak félszívvel szolgálunk. Vagy még fél szívvel sem. Van olyan keresztyénség, mely külsőleg Istent szolgálja ugyan, de a szíve a világé. Ezt a képmutatást észreveszi a világ, mert meglátszik rajtunk, hogy hol van a szívünk. Mennyi erőt vetnek be a világ fiai a világ romlandó javaiért? Hogy állana a keresztyénség, ha csak fele annyi erőt vetne be Isten országának építésébe! Krisztus ügye akkor lesz a számomra nagy öröm, ha teljes szívvel szolgálhatok benne. Az Ő ügye számomra akkor igazán drága, ha ott van benne a szívem.