Nagypéntekkel a Jézus története a végéhez ért. Emberileg már semmit sem lehetett várni. A kereszt kifejezte a teljes reménytelenséget. A világ történelme tovább folytatódott volna ugyan, de reménység nélkül. És ekkor egy titkos tanítvány, Arimáthiai József a színtérre lépett. Isten a Jézus temetésére benne kiválasztott egy embert. Tekintélyes ember volt, be tudott jutni olyan helyekre, ahová mások nem tudtak, így Pilátushoz is. Gazdag ember volt, fizetni is tudott, ha szükséges volt. Istennek sok útja van és megteheti, hogy célja kivitelezésében szolgálatba állítja a tekintélyt és a pénzt. Jézus földi életében nem igényelt a maga számára semmit. De a halott Krisztusnak már igényei vannak. Nikodémus száz font kenetet ad teste bebalzsamozására. Királyi adag. Jézust királyként temetik el. A megváltást elvégezte. Milyen előkelő temetési munkásai vannak! A Nagytanács két tagja. Holttestét a legfinomabb vászonba göngyölik, amilyent életében soha nem viselt. A halottnak sír is kell. József odaadja neki az újonnan épített sírt a Jeruzsálemi temetőben. Ez a sír a legszebb. Nem volt véletlen az sem, hogy a sírjához római katonákat rendeltek. A hit szemével nézve: Róma mintegy díszőrséget állít a király sírjához. Húsvétkor angyal váltja fel őket. Micsoda őrségváltás.