Jézus orvosi személyiség volt. Gyógyította a testi és lelki betegeket. A bűnre is úgy nézett, mint betegségre. Azért is jött, hogy ezt a betegséget is gyógyítsa. Nemcsak elmondta, hogy mi a bűn, hanem meg is szabadított attól. A világ körülötte egy nagy kórház volt, melyben járt, ágytól ágyig". Jó orvos volt abban is, hogy a betegséget felismerte. Ha ránézett egy betegre, nyomban tisztában volt azzal, hogy mi a baja. Hogy felismerte a betegségét a gazdag ifjúnak, Zákeusnak, a samáriai asszonynak! Milyen csodálatos gyengédséggel gyógyított. Azért is tudott gyógyítani, mert a beteget nagyon szerette. Jöttek a betegek hozzá mindenfelől. És milyen türelemmel gyógyított, sohasem mondott le senkiről. Volt-e reménytelenebb eset, mint a lator a kereszten, de őt is meggyógyította. Nála semmi sem volt lehetetlen. A bűn a lelket fertőző, beszennyező betegség. És ezt a betegséget nem tudom gyógyítani magam. De nem tudja gyógyítani más sem. Egyedül csak Ő. Életem nagy kérdése, hogy megyek-e Hozzá gyógyulni. De nem megyek, ha nem érzem magam betegnek. Ő a magukat egészségesnek érző betegeket nem tudta gyógyítani. De: a bűn által beteggé tett életeket annál inkább.