Jézus elhívja a tizenkét tanítványát és elküldi őket az Ő aratásába. Apostolokká teszi őket, követeivé, munkatársaivá. És hatalmat adott nékik. Hogyan tudnák elvégezni munkájukat hatalom nélkül? Olyan hatalomra volt szükségük, mely nagyobb volt, mint az ördög hatalma. Hogy az ördög hatalma nagy, tudták a tanítványok, de most e hatalommal szemben nekik kell megállaniuk. Az ördög hatalmát le kell győzni Krisztus hatalma által. A tanítványok munkájuk során részt vesznek Isten erejében. Ebben a munkában lesznek a tanítványok Krisztushoz hasonlóvá, Krisztus munkáját végzik. A tizenkét tanítvány nevét megőrzi a világ Krisztus visszajöveteléig. Tizenkét törzse volt Izraelnek, tizenkét tanítványa Jézusnak. Jézus elhívása egyesíti a tanítványokat. Pétert a kősziklát, Mátét a vámszedőt, Simont a szabadságharcost, Jánost, akit szeretett Jézus és a többieket, akiknek talán csak a nevét ismerjük. Nem volna még tizenkét ember, akik annyira különböztek volna egymástól, mint a tanítványok. Egyedül Jézus elhívása tudta összekötni őket, az egymással való közösségük Jézusra volt alapozva. Az, hogy a tizenkettő között ott volt Júdás, számunkra örök titok marad. Mennyire különböznek egymástól a gyülekezet tagjai! Egyedül Jézus ereje teszi őket képessé arra, hogy közösségben legyenek egymással.