Valaki, aki hallgatja az üdvtörténeti sorozatot, kicsit neheztelve megkérdezte tőlem: – Miért kell nekünk a zsidó nép történetét tanulnunk, ráadásul ilyen részletesen? Nem a magyar történelmet kellene a magyarnak tanulnia? Igaz, minden nemzet a saját történelmét tudja a legjobban. Ez a feladat. A magyar is a magyar történelmet. Vegyük is nagyon komolyan, hogy minden tőlünk telhetőt tegyünk meg a nemzetünkért. De amikor a Bibliát tanulmányozzuk, ezt csak úgy tehetjük meg, hogy odafigyelünk Izráel népe történetére. Mert az Isten ezt a népet kettős feladatra választotta ki. Az első, hogy az ő nemzetük körében adja a világ Megváltóját, Jézust. A második, hogy ők legyenek az a nép, akik az ige világosságát elviszik a többi néphez is. Az első küldetés beteljesedett. Jézus Betlehemben, a zsidó Mária fiaként érkezett erre a világra. Felejtsük el a szittya pártus királyfit, Jézust. Őrültség. Még odáig is elmennek tudományosnak látszó könyvek írói, hogy Emese volt az édesanyja. A Biblia Isten kijelentése. Nem emberek vélekedése. A Biblia az első mondatától az utolsóig az élő Isten kijelentése. Vagy odafigyelünk, vagy mindenféle meséket kitalálunk, amelyeknek semmiféle alapjuk nincs. A második küldetésében csődöt mondott Izráel népe. Nekik kellene a legharsányabban Jézust, a Messiást, a Megváltót hirdetni, és őket idegesíti a legjobban, hogy mi Jézusban a Messiást hisszük és hirdetjük. Jóllehet a legnagyobb apostol, Pál, aki a pogányokhoz fordult és bejárta az akkor ismert világot, maga is zsidó volt. De népe őt is üldözte, amikor Jézushoz tért. Engedetlen lett a nép az Úr parancsához. Mi ne legyünk engedetlenek, és alázatosan fogadjuk el Isten döntését, amikor az ő történelmükön át vezet el bennünket az Ószövetség lapjain Jézushoz, minden nép Megváltójához. Remélem, hogy az üdvtörténeti sorozat elhallgattat bennünket, hiszen olyan sok értékes üzenetet vettünk már ezen keresztül, és várjuk, mi lesz a folytatás. Figyeljük az elolvasott igét. Időrendben is el tudjuk helyezni az eseményeket. Ábrahámtól Jézusig kb. kétezer esztendő. Már túlhaladtuk ennek az időnek a felét. Salamon halála időszámításunk előtt 922-ben következett be. Jövünk visszafelé az időben. Salamonról szólt a legutóbbi igehirdetés is. Ma pedig haláláról hallottunk és utódjáról, pontosabban utódairól. Mert Salamon uralkodása után kettészakadt Izráel országa. Gyönyörűen indult Salamon országlása. Olyan kibontakozás történt a nép életében, amelyet sem azelőtt – még Dávid korában sem –, sem azóta át nem éltek. A király öregkorában letért az engedelmesség útjáról. Azt olvassuk: Salamon király sok idegen asszonyt szeretett a fáraó leányán kívül, ezekhez ragaszkodott szerelemmel. Feleségei elhajlították a szívét. Megharagudott azért az Úr Salamonra, mert nem tartotta meg, amit az Úr parancsolt. Astóretet, Milkómot követte, áldozóhalmot épített Kemósnak és Moloknak. Ekkor azt mondta az Úr: – Ki fogom szakítani kezedből az országot, és a szolgádnak adom. Miért olyan nagy baj ez a bálványozás? Néhány áldozóhalmot épített a pogány asszonyoknak. Jól van, imádják az ő elképzelt isteneiket. Ő úgyis tudja, hogy az élő Isten egyedül az Úr. Azért olyan nagy probléma ez, mert minden bálvány mögött az életet pusztító Sátán áll. Ő pedig emberölő volt kezdettől fogva és a hazugság atyja. Megrontója, pusztítója az életnek. Nagyon rossz tendenciák uralkodnak ezen a világon. Toleranciáról beszélnek, New Age mozgalomról. Hallottuk talán ezt a kifejezést, amely egybeölelne minden vallást ezen a világon. Már ott tartanak az egyházak, hogy az ökumenikus mozgalom címszó alatt a világvallások közös imaalkalmait tartják. A genfi központban, az egyházak ökumenikus világközpontjában egy totemoszlop áll, amelyet tiszteletből vagy toleranciából fölállítottak. Ez a totemoszlop afrikai népek bálványkultuszának az imaoszlopa. Ha valaki szót emel ellene, máris hangzik: Miért kell a békességet megbontani? Miért kell ilyen merevnek lenni? A keleti val lások nem ugyanúgy egyfajta megközelítései az istenhitnek? A mohamedánok nem ugyanazt az Isten imádják? Megkérdezem, Testvéreim, a mohamedánoknak Megváltó Uruk Jézus Krisztus? A keleti vallások azt mondják, hogy a golgotai kereszt által van üdvösséged, ember? Bizony kapunk mi is neheztelést, mivel nem veszünk részt az ökumenikus imahét alkalmain. – Miért kell az ökumenikus mozgást így megtörniük a fasori reformátusoknak? – kérdezik tőlünk. Azt a döntést hozta presbitériumunk, hogy a Szentírással és hitvallásainkkal össze nem egyeztethető felekezetekkel közös szertartásba, közös alkalomba nem megyünk. Jól tettük vagy nem tettük? Találunk hívő testvéreket olyan felekezetben is, amelynek tanítása hitvallásainkkal nem egyeztethető össze. Nem arról van szó, hogy szeretetlenek legyünk. De arról szó van, hogy Isten nagyon komolyan a szívünkre helyezte, hogy igéjéhez ragaszkodjunk. Ne keverjük semmi mással. Isten az élet Istene. Nem a vallásosság istene. Jézus nem azt mondta, hogy én vagyok a vallásosság fejedelme. Hanem azt: „Én vagyok az út, az igazság és az élet…” Férfiak csendeshetén voltam az elmúlt öt napban. Volt köztünk egy férfi, aki még nem hisz Istenben. Igen-igen nagy összeget veszített a vállalkozásában, túl van egy öngyilkossági kísérleten és egy pszichiátriai osztályon történt kezelésen. Azonnal láttuk, hogy penge agya van. Figyelt mindent, mert a hívő leánya és veje elhozták. Két nap alatt megállapította: – Idefigyeljetek, valamire rájöttem, hogy a bibliai szisztéma az életre: élhetőbb, egyszerűbb, értelmesebb és talán boldogabb is. Akár hisz valaki, akár nem, ha megpróbálja ezt élni, akkor jobbat talál, mint amivel eddig az életben találkozott. – Még azt is hozzátette több nap után, hogy érdekes, ez IQ-tól függetlenül működik. Értjük? Egy ember, aki még csak úgy körülnéz. Azt mondja nekem, hogy még az is kérdés, hogy Ószövetség, Újszövetség, még a fogalmakkal sem vagyok tisztában. Én egészen más világban jártam, engem gyerekkoromtól senki sem tanított ezekre… A Bibliáról hallottam, és mostanában ismerkedek a lányomék révén az egész hitkérdéssel. De arra eljutott, hogy itt valami életszerű helyzetről van szó. Mégpedig az életnek a szerkezetéről van szó. Isten ezért kéri az ember szívét és bizalmát, hogy az életet adhassa neki. Salamon asszonyainak a bálványai életellenes hatásokat hoztak be. A Molokról már beszéltünk, hogy a legsötétebb vallásosságukban a kánaáni népek eljutottak odáig, hogy az elsőszülött gyermeket be kell dobni az égő bálványszobor torkába. Nem csak gyermeket, felnőttet is áldoztak a Moloknak. Gondoljuk meg ezt az irtózatot… Kit áldoztak? Vagy valaki jelentkezett? Hogy volt ez az egész? Azért, mert félelemben voltak, hogy átok alatt lesznek, ha meg nem teszik. Gondold meg, testvérem, ha van gyermeked, az elsőszülöttet néhány naposan így áldozod fel félelmedben, eltorzult gondolkodásodban. Rettenet! Aztán ott volt Astóret. A szerelem, a szexualitás istennője. Orgiákat tartottak, és szexáldozatokat hoztak. Áldozópapokkal, papnőkkel. Nem ma találták ki a homoszexualitást sem. Hát micsoda dolog ez? Amikor Köln környékén töltöttem egy hónapot egy lelkésztestvérnél, csiszolgatva némettudásomat, elmondták nekem, hogy az egyházak fenntartanak közösen egy olyan kis házat ott Kölnben, hogy bárki szeretkezni kíván, az megkapja a kulcsot, mert a szeretet jegyében nem kérdeznek semmit, hanem próbálják az életet támogatni. Értjük, Testvéreim? A szeretet jegyében… Döbbenetes. Gondold meg, mi a bálvány az életedben! Bármi lehet az. Ha az ital bálvánnyá lesz, megesz, szedi szét az idődet, idegrendszeredet, családodat. Ha játékszenvedély, ha egyéb, ha a pénz, ha akármi. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, s közben lelkében kárt vall? Érzékeljük, ugye, az életünk megfogott pontjait. Ha valami bálvánnyá lesz, akkor uralkodik rajtunk. Mint ahogy a medvetáncnál a karika a medve orrában van, és az állat kényszerből engedelmeskedik. Értjük már, hogy a következményekért baj ez? Salamon, mit lát a fiad, aki utánad jön a trónra? Mit tanul az életedből? Az utolsó évek, évtizedek határozzák meg Roboám felnövekedését. Hogyan kezdte Salamon? Ismerjük. Hogyan kezdte Roboám? Úgy, hogy Salamon után megörökli a trónt: azt se tudja, mit csináljon, ugyanúgy, ahogy az apja sem tudta. De hallunk itt egyetlen imádságot is? Hogy jaj, Istenem, igazítsd be a szívemet, adj nekem tanácsot… Salamon kemény adókat vetett ki, az már a sarccal volt egyenlő. Most jön a 12 törzs vezetője: – Roboám, könnyíts rajtunk! – Úgy látják, hogy alkalmas az idő erre. Jön Jeroboám, Salamon szolgája, aki összefogja a tíz északi törzset. Mert Júda törzse, ott a dávidi királyság, Jeruzsálem, azért erősen ragaszkodott a dávidi vonalhoz. De a tíz törzs már másképp volt. Most eljönnek: – Könnyíts rajtunk! – Tanácstalan a fiatal király, és azt mondja: – Gyertek viszsza három nap múlva. – Ez idáig még okos dolog, mert nem kell nekünk azonnal dönteni. Megkérdezi apjának a tanácsadóit: – Mit is csináljak? Azok megmondják, hogy látod, most alkalom van arra, hogy megnyerd a szívüket, csökkentsd az adókat, engedj nekik. Igen ám, de fiatal társainak, akikkel együtt nőtt, elmondja ezt. Azok megszólalnak: – Állj már meg, hova tetted az eszedet? Ha most nem mutatod meg, hogy te király vagy, és nem állsz a sarkadra, akkor megesznek ezek az emberek. Az első lépés megtörtént, aztán szépen, mindent az ő kedvük szerint. Mondd meg nekik: A kisujjam erősebb apám derekánál. Három nap múlva jönnek vissza. El tudjátok képzelni ezt a gőgös, nagyszájú beszédet. Milyen király lesz ez, ha így kezdi? Kő kövön nem marad. Azt mondja a tíz törzs: – Mi közünk nekünk Dávid házához?! – Megválasztják Jeroboámot királyuknak. Kettészakad az ország. Izráel északi tíz törzse és egy törzs, illetve kettő, a kis Benjámin törzse is, Júdával ott marad Roboám kezében. Értjük már? Salamon, forgolódsz az asszonyok körül, és a bálványkultuszt űzöd. Nem olvasod az igét? Az Isten igéje megmondja. Nekik már megvolt a Tóra, megvolt az ige, és ott van 5Móz 11,18–21-ben: „Vegyétek azért a szívetekre és lelketekre ezeket az igéket, kössétek jelül a kezetekre (hogy ott legyen, hogy el ne felejtsétek), legyenek fejdíszként a homlokotokon. Tanítsátok meg ezeket a fiaitoknak is, beszélj róluk, ha otthon vagy, és ha úton jársz, ha lefekszel, és ha felkelsz. Írd fel azokat házad ajtófélfáira és kapuidra, hogy hosszú ideig éljetek, és éljenek fiaitok is azon a földön, amelyről megesküdött az Úr atyáitoknak, hogy nekik adja, amíg csak ég lesz a föld fölött.” E nélkül zuhanórepülésben van a következő nemzedék. Testvérem, fontos az, hogy a gyermeked tudja-e? Nem az, hogy meg van-e keresztelve, az is. Fontos az, hogy az Úr rendeléseit olvassátok, tanuljátok, tanítsátok, hordozzátok, kiírjátok, nézzétek? Fontos? Hát hogyne lenne fontos! Roboám egy imát sem mond. Testvérem, a gyermeked mond imát? Lehet, hogy te megtettél mindent, és nem mond. A maga bőrét viszi a vásárra. Te akkor is mondj imát érte. De megtanítottad? Vagy felnőtt gyermek körbenevetné a szülőt. Imádkozni? Naponta? Kiönteni a szívemet az Úr előtt? Észnél vagy, apám? Soha nem láttam, hogy te ezt csináltad volna. Isten megmondta a próféta által, hogy mi következik. Megmondta Ahijjá prófétának: – Szólj Jeroboámnak! Egy nagy formátumú szolga volt ő, a robotfelügyelő, Salamonnak az első embere, egy özvegyasszony fia, így írja a Biblia. Abszolút szegénysorból jött. – Jeroboámnak mondd meg, hogy elszakítom a tíz törzset, és neked adom a tízet, egy marad vagy kettő Salamon fiának. Jön Jeroboám. Nagy ígéretet adott neki az Úr. Most már csak azt kérdezzük meg, hogy ha Isten ezt így eldöntötte, felel ezért Roboám? Figyeltétek az igét: – Nem hallgatott a király a népre, mert az Úr rendelte így, hogy beteljesítse azt az igét, amelyet a silói Ahijjá által mondott az Úr Jeroboámnak, Nebát fiának. Azt mondhatjuk, az ügy el van intézve, ehhez azután már Roboám nem tehet hozzá vagy vehet el belőle. Csak azt csinálta, amit az Úr eldöntött. Valóban, ezt eldöntötte az Úr. De adott lehetőséget a visszatérésre, így mondjuk, hogy a megtérésre. Az üdvtörténet erről beszél. Az egész arra fut ki, hogy Jézust küldte a világba, hogy el ne vesszünk. Szétesünk, pusztulunk kicsiben, nagyban. De Megváltót adott az Isten. Lesi, várja, kérlel bennünket: – Térjetek vissza hozzám! Mert Isten nem akarja a bűnös ember halálát, hanem, hogy megtérjen és éljen. Ezért jött Jézus. Mérnök barátunk összefoglalta a hét tanulságait. Nagyon örültem, hogy odáig eljutott, ő már nem tud élni e nélkül az igeismeret nélkül. Ezt keresi tovább. Az a véleménye, hogy ehhez nem kell feltétlenül hinni Istenben, hanem komolyan kell venni az ige útmutatását. Azt mondtam neki: – Rendben van, eddig még senkinek nem sikerült Isten nélkül, de próbáld meg. Meg fogod tapasztalni, hogy nem volt igazuk azoknak, akik egy bizonyos ideológia szerint azt mondták: Tulajdonképpen jó ez a Tízparancsolat, csak az első négyet el kell hagyni, és onnan kell kezdeni. Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne paráználkodj, ne törj házasságot! Ne lopj! Ne hazudj! Ne kívánd a másét! Nézzetek körül, Testvéreim, hogy mire jutottunk a Tízparancsolat második felével! Az első fele nélkül nem lesz belőle semmi. Még a legbecsületesebb ember életében sem. Mivel ez az egész egy magasabb forrásból jön. Ez az ember még nem látja, hogy elveszett. Nem az agyamnak kell helyrejönni csupán, hanem a szívemnek is, egész kapcsolatrendszeremnek Istennel és emberekkel. A csendeshét befejező napján odajött hozzám egy olyan férfi, akinek nagyon egyszerű a gondolkodása. Elitta, amit elihatott. Odajön, és azt mondja: – Lelkész úr, valamit szeretnék mondani. Igen nagy bűnöm van nekem. Nyolcvan év fölött van édesapám, édesanyám. Ahogy én bánok velük, az borzasztó! Megláttam. Azt is, ahogy a családom szétesett. Ott van a feleségem, a két tízéves ikergyermekem. Nem törődtem velük. És azt mondja: – Én szeretnék megtérni. – Mondjuk el ezt imában is az Úrnak. – Megtettük. Utána azt mondta ez az ember felcsillanó szemmel: – Jézus az én Megváltóm! Mondtam: – Bizony, az! És van hatalma megtartani. Kíváncsian várom, majd figyelem, hogy bontja ki lépésről lépésre az életét. Barátainak mondtam, hogy egy tíznapos dömösi konferenciára, alkoholmentőre segítsétek el. Ki fogja bontakoztatni az Úr. Az üdvtörténetben nem Salamonnál van a titok, meg Roboámnál, hanem Jézusnál! Mert amíg Salamon Jeruzsálemmel átellenben a dombon áldozóhalmokat rakott az asszonyok kedvéért, Isten Jeruzsálemmel szemben a dombon más áldozatot mutatott be. Érted, Testvérem, amit megértett a lator? Talán a lator IQja sem volt óriási. De azt mondta: – Uram! Ments meg! – Velem leszel az én országomban! Hol tartasz, Testvérem? Bálványok itt-ott, az igaz Isten is, úgy keverve. Gondold meg, a legjobb leves is ehetetlen, amelybe beleteszünk néhány csipetnyi szemetet. Vagy pedig ott tartasz már te is: – Uram Jézus, könyörülj rajtam! Gondold végig. Vidd haza az igét. Szétesik az életed, mint ott az ország, és pusztul. Vagy pedig már épül újjá. Mert Jézus ezért jött. Ezért van értelme ennek a templomnak is, és hogy a zsidók történelmét így, ahogy ma is tettük, követgetjük. Mert Isten Megváltót adott neked is, nekem is. Áldott legyen érte az Ő neve. Ámen!