Karácsony előtt karácsony Időpont: 1930. december 21, Ádvent 4. vasárnapja
Alapige: Ézs 9,6
Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!
Kétezerhétszáz évvel ezelőtt hangzott el Jeruzsálem piacán reszkető kezű, álmodó szemű öregember ajkáról ez a prófécia, és fiatal, lángoló szemű íródeákok jegyezték fel, hogy megmentsék a mulandóságtól. Bizonyos, hogy mikor 2700 esztendő távlatából nézünk vissza reá, többet látunk benne, mint akár az, aki mondotta, akár azok, akik hallották. Bizonyos, hogy Ézsaiás nem érezte benne úgy a karácsonyt, mint ahogy mi ma. De az is bizonyos, hogy az igehirdetőknek van tapasztalatuk arra vonatkozólag, hogy igehirdetés közben úrrá lesz rajtuk egy felsőbb hatalom, felborít minden elgondolást, és beszélniük kell arról, amit az Úr izen a gyülekezetnek. Nem tudjuk, túllátott-e Ézsaiás hazája politikai horizontján, s meglátta-e, hogy Isten ítéletének sötét fellegei az egész világ felett gyülekeznek, s hogy a csodálatos kegyelem szivárványa nemcsak az ő népe felett tűnik fel, hanem körülöleli a világot… de azt tudjuk, hogy Isten Szentlelke mit akar mondani. Mikor az angyal Máriának hirdeti a karácsony közeledését, ennek a próféciának hangja visszhangzik az angyal üzenetében, és Jézus Krisztus is Ézsaiás próféciájában találja meg azt az arcot, amit itt a földön Isten akaratából hordoznia kell. 1. Egy gyermek születik. Olyan valaki jön, akire várni is boldogság. Idézzétek fel magatok előtt az emlékezetetekben, hogy micsoda boldogság volt számotokra a gyermekvárás?
Ti, édesanyák, emlékezzetek vissza arra a csodálatos sejtelmes érzésre, mikor szívetek alatt megmozdult egy új élet bölcsője! És ti, édesapák, emlékeztek-e még arra a napra, amikor először súgta meg hitvestársatok, hogy gyermeket vár? Emlékeztek-e, hogy azóta házaséletetek nem volt más, mint szent titkolódzás és boldog álmodozás egy eljövend ő életről? Milyen csodálatos boldogság gyermeket várni! Ha egy gyermek életében soha több örömöt szerezni nem tudna, mint amit a várásával szerez, a megérkezésével nyújt, az is elég volna az egész életre! Ézsaiás úgy látja, hogy karácsonykor olyan valaki jön, akit várni is öröm.
Gyermek születik. Valaki olyan, aki gyermek is tud maradni. Mi lehet az oka annak, hogy a későbbi gyermeket nem várja az ember rendszerint olyan boldogan, mint az elsőt? Ennek oka az első gyermek. Ahogy kinő a gyermekcipőből, úgy nő ki a kedvességéből, s ahogy nő, úgy felejti el, hogy gyermekünk nékünk. Jézus meg tud maradni mindig gyermeknek. Arca az örök gyermek arca, nemcsak akkor, amikor holtfáradtan is kész játszani a gyermekekkel, hanem akkor is, mikor a felnőttek között van. Bizalma az emberekben, lehetetlenséget nem ismerő hite mind-mind örök gyermekvonás a Krisztus arcán.
Gyermek születik nékünk. Ézsaiás jól látja, hogy karácsony személyes örömöt hoz. Az a valaki, akit várni is, bírni is olyan nagy öröm, hozzánk jön. Annyira boldog vagy, hogy nincs szükséged arra, hogy valaki örömöt hozzon életedbe? Halld meg az üzenetet: örök örömszerz ő született néked. 2. Fiú adatik. Ma már nem élünk abban a világban, mikor az újszülöttet, ha leány volt, lehajították a szikláról, de valami csökevénye még mindig bent van a közfelfogásban annak a gondolatnak, amelyik a fiút többre becsüli, mint a leányt.
Két gondolat az, amelyik a fiú születése felett jobban tud örülni. Az egyik az apának az öröme. Bármennyire fel is tudja áldozni magát egy férfi a közért, azért mindegyikben van valami ragaszkodás a saját családja hagyományaihoz, valami öröm afelett, hogy van valaki, akiben a család fennmarad. Amilyen fájdalmas egy család kihalása s egy név elmúlása, éppen olyan öröm ennek az ellenkezője, hogy van valaki, aki tovább fogja hordozni őseim becsületben megőrzött nevét.
A másik gondolat abból fakad, hogy a leányt inkább másnak neveli az ember, a fiút jobban magának. Ha a leány jobban ragaszkodik is szüleihez, tragikus körülmények között mégis nagyobb támasz a fiú, mint a leány.
Fiú adatik nékünk. A próféta világosan látja, hogy a karácsonyi személyiség: fiú, aki mindig mellettünk áll, akire támaszkodhatunk, ha baj van. Olyan erős, és olyan magabiztos vagy-e, hogy senkire nincs szükséged, ki segítsen terheidet hordozni? Halld meg az üzenetet: Fiú adatott nékünk. 3. Az uralom az ő vállán lészen. Nemcsak azt jelenti ez, hogy aki jön, az csodálatos uralkodó egyéniség, hanem azt is, hogy aki jön, nem az uralkodás dicsőségét, hanem az uralkodás terheit hordozza, az uralkodás felelősségét is vállalja.
A mai ember semmi elől nem fut úgy, mint a felelősség elől, és mégis akár akarjuk, akár nem, kénytelenek vagyunk hordozni az élet ezer felelősségét. Nem érezted még soha, mily nagy felelősség az, hogy családod van, hogy lelkek vannak rád bízva, hogy Isten számon fogja kérni tőled nemcsak azt, hogy gondoskodtál-e számukra meleg szobáról, hanem azt is, hogy az örökkévaló hajlékokban szereztél-e nekik helyet…, számon fogja kérni nemcsak azt, hogy megkerested-e a cipőre és ruhára valót, hanem azt is, hogy biztosítottad-e számukra a hófehér menyegzői köntöst?
Milyen nagy a felelősségünk a barátainkkal, a gyülekezetünkkel, egyházunkkal, nemzetünkkel szemben! Össze kellene roskadni alatta, ha nem jönne valaki, aki a felelősséget a vállán hordja. Mondd, nincs neked szükséged valakire, aki segít hordozni életed felelősségét?
Halld meg az üzenetet! Jött valaki, aki vállára veszi az uralom minden terhét. 4. Hívják nevét csodálatosnak, tanácsosnak. A próféta úgy látja, hogy a karácsonyi személyiség az uralkodást nem úgy gondolja, hogy ő csak parancsol, mi meg engedelmeskedünk. Bármennyire uralkodó egyéniség is Krisztus, nem erőszakos egyéniség, aki nem tud belehelyezkedni a mi gondolatvilágunkba. Csodálatos tanácsos, aki megért, barátunkká lesz, és úgy vezet minket. Ugye érzed, mennyire szüksége van az embernek ilyen meghitt barátra, akire rábízhatja élete minden titkát, s akinek a támogatására mindig számíthat?
Nem állottál még soha válaszúton, nem érezted még soha, hogy milyen jó volna mellettem valaki, aki meghallgatna, panaszos sírásomat tömlőjébe szedné, és megmutatná az utat, amerre mennem kell? Nem hiszem, hogy olyan okos ember lennél, aki még sose jutott a maga esze után zsákutcába. Halld meg az üzenetet. Aki jön: csodálatos tanácsos, mindent megért, mindent meg tud magyarázni, és mindenből tudja a kivezető utat. 5. Hívják nevét erős Istennek. Amit a próféta eddig mondott a karácsonyi személyiségről, abban emberként mutatta be azt, aki jön. De aki jön, nemcsak ember, hanem az Isten közelségét is hozza számunkra.
Nincs neked szükséged arra, hogy valaki az erős Istent közel hozza hozzád? Mennyivel kevesebb volna a bűnöd, ha volna valakid, aki a kísértések pillanatában az erős Isten jelenlétét kézzelfoghatóvá tenné számodra! Vagy a kétségek között, mikor sötét szakadékok ösvényei tátonganak előtted, milyen jó lenne valaki, aki az erős Istent állítja melléd! A próféta jól látja, hogy aki jön, az számunkra maga az erős Isten jelenléte. Mondd: nincs szükséged az erős Istenre és az Isten erejére? Halld meg az üzenetet: a karácsonyi személyiség: erős Isten! 6. És hívják nevét örökkévalóság atyjának, azaz örökkévaló atyának. Milyen nehéz mindig atyának maradni! Ha gyermekünk megbosszant, milyen hamar lesz belőlünk hóhér vagy bíró, ha örömet szerez, milyen hamar lesz belőlünk pajtás! Milyen nehéz atyának maradni akkor is, amikor a gyermek a tékozló fiú útjára tér! Amikor daccal áll elénk! Milyen nehéz szelíden kiadni az örökséget, sírni utána, titokban kérdezgetni, kutatni élete folyása után, s mikor meggyalázva hazajön, elébe szaladni s csókolgatni. Milyen jó dolga van annak, akinek mindig van atyja, akitől elfogadhatja mindig a büntetést is, de akitől bocsánatot is kérhet mindig, akinek megfoghatja a kezét még akkor is, ha azt durván ellökte már magától.
A próféta úgy látja, hogy aki jön, az örökké atya tud maradni. Nem volna neked szükséged erre? 7. És hívják nevét békesség fejedelmének. A próféta úgy látja, hogy aki jön, az ura a békességnek. (A vihar lecsendesítése a Genezáret taván, és a félő tanítványok megnyugtatása a feltámadáskor.) Mondd, annyira biztonságban élsz, annyira szeretnek az emberek, s olyan elvehetetlen a békességed, hogy nem volna szükséged a békesség fejedelmére? Jöjj, szegény meghajszolt nyulacskája ennek a világnak, halld az üzenetet! Aki jön: a békesség fejedelme.
Hét évszázad választotta el a prófétát az első karácsonytól. Nem ismert semmit a karácsony érzelg ős hangulatából. Nem volt karácsonyfája, gyereksereg nem ugrándozott körülötte ajándékoknak örvendezve. Feketéll ő ünnepi néptömegek nem zengték körülötte: Krisztus Urunknak áldott születésén… és mégis nem volt-e ennek a karácsony előtt élő embernek több világossága a karácsony lényegéről, mint nekünk?
Segítse ez a karácsony előtti karácsony igazi karácsonnyá tenni a mi karácsony utáni karácsonyunkat!
Ámen