Alapige
Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, a földön békesség, és az emberekhez jóakarat
Alapige
Lk 2,14

Isten Fia, a mi Megváltónk, mint egy gyermek, emberi módon született. Egy uralkodó alattvalójaként. A népszámlálás azt mutatta, hogy Augusztus császár valójában egy magasabb hatalom eszköze. Jézusnak ott kell megszületnie, ahol megjövendöltetett. A karácsonyi történet egy nagy hallgatásban játszódik le. Az emberek nem szólnak egy szót sem, csak cselekesznek. Itt Isten cselekszik egyedül, függetlenül minden emberi állásfoglalástól. Ő nem kérdezte meg az embertől, hogy akarja-e a karácsonyt. A karácsony egy Isten által a földön véghez vitt győzedelmes történés. Ezért az evangélium írója is kevés szóval beszél. A történetbe nem keveri bele a saját gondolatait. Mert a történet: szent áhítatot kelt benne, és így nem mond mást, mint a történetet magát. A karácsonyi történetet nem az ember magyarázza, hanem az Isten jelenti ki? Amiket szem nem látott, fül nem hallott, embernek értelme meg sem gondolt." Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek! Az angyali ének ezzel kezdődik. Ami történt, azért egyedül Övé a dicsőség. Ezt az angyalok már akkor tudták, de utánuk már nekünk is tudnunk kell. A földön békesség. Jézus egy ellenséges világba született, azért, hogy békességet hozzon. Békességet Isten és az ember között, és békességet az emberek között. Az Isten jóakarata az emberekért történik, ingyen, kegyelemből.