Jézust és a benne megjelent kegyelmet nem lehet megismerni pusztán emberi értelemmel. A világ dolgainak a megismeréséhez elegendő az emberi értelem. De Jézus megismeréséhez sem. Az Ő, tudományát" akkor ismerem meg, ha cselekszem az Ő akaratát. Követésében érthetem meg valójában, hogy ki Ő. Őt nem ismerhetem meg jól, ha életemet nem változtatja meg ez az ismeret. Tehát az Ő megismerése nemcsak az értelemnek, hanem a szívnek és az akaratnak dolga is. Az ismerheti meg Őt, aki cselekszi az általa tanított igazságot. Ezt nem gyűjtheti az ember a fejébe úgy, hogy az élete különben változatlan marad. Aki nem akarja cselekedni Isten akaratát, az előtt nem világosodik meg az Ő igazsága. Hányszor mondott csődöt, tudományom", mert másoknak pusztán elméleti úton akartam Jézust megmutatni. Pedig a keresztyénség nem elmélet, hanem élet és cselekedet. Nemcsak tudható, hanem látható is. Hányszor akartam Őt megismerni csupán emberi módon, és titkai rejtve maradtak előttem. A célhoz az vezet, ha kezdem cselekedni akaratát, ha kezdetben nem is értem. Az engedelmeskedő élet útján létrejövő megismerésről szólt Jézus, amikor ezt mondta: Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezt a bölcsek elől és a gyermekeknek megjelentetted.