Érezzük a János evangéliumán, hogy szemtanú volt, aki írta, anyagát nem másoktól vette. Elmondja, hogy a kenyér az ötezer ember megvendégelésénél árpakenyér volt. Említi, hogy a kánai menyegzőben hat kőveder volt vízzel megtöltve. Ő beszél egyedül a töviskoronáról. Arról, hogy Jézus köpenyére sorsot vetettek. A tanítványok közül Jézus lelkébe jobban belátott, mint bárki más. Ezért evangéliumát már az ősegyházban, lelki evangéliumnak" nevezték. Mi volt János célja az evangélium megírásával? AZ evangélium akkor már eljutott a pogányokhoz és János úgy akarta Jézust megmutatni, hogy a pogány ember is megértse. A görög embert mindenek felett érdekelte az igazság fogalma. És János tudtul adja nekik, hogy Jézusban az igazság a Földre jött. Ő az igazi világosság. Az igazi kenyér. Az igazi szőlőtő, Jobban beszél Jézus istenségéről, mint a többi evangéliumok. Jézus már születése előtt létezett. Beszél Jézus dicsőségéről akkor, amikor a világ még nem volt megteremtve. Minden általa lett, ami lett. Mindent tud, mint aki Isten. Ismeri tökéletesen a samáriai asszony múltját. Tudja, hogy Lázár meghalt, mielőtt bárki megmondhatta volna neki. Az első három evangéliumban Jézus a csodákat részvétből teszi. Jánosnál a csodák jelek, melyek által felsugárzik Isten dicsősége. Jel az ötezer ember megvendégelésénél a kenyér, a kánai menyegzőben a bor. Ezek a jelek túlmutatnak magukon: a kenyér az úrvacsora kenyerére, a bor az úrvacsora borára. Igy értette már az ősegyház is. János a szeretett tanítvány.