Sokan ezt az Igét összetévesztik Jézusnak egy másik mondásával: Aki velem nincs, ellenem van. Ez az Ige azonban mást jelent, mint az előbbi. Benne a tanítványnak Krisztushoz való viszonyáról van szó, míg az utóbbiban a tanítványnak a tanítványokhoz való viszonyáról. A két viszonyulás nem egyforma. Nagy kísértés a tanítványok életében a szűkkeblűség. Azt hiszik, hogy Jézus ereje csak rajtuk keresztül munkálkodhat. Jézus erejének gyakran határt akarnak szabni. Jézus munkaterületének leszűkítése nagy kísértése az egyháznak. A tanítványok nem arra néznek és nem annak örülnek, hogy az ördögűző jót tesz, hanem az szomorítja el őket, hogy nem tartozik hozzájuk. Pedig aki a gonosz ellen küzd és azt legyőzi, az Jézus szerint mellettünk van akkor is, ha nem tartozik hozzánk. Ha különbözik is tőlünk, nincs ellenünk, hanem velünk van. Hogyan látok másokat? Hogyan nézek azokra, akik az Urért dolgoznak? Az alázatosság hiánya sokszor nem arra indít, hogy magamat feléjük emeljem és szolgálatukat lebecsüljem? Pál is szembekerült a tanítványok ezen problémájával akkor, amikor a nem hozzá tartozók hirdették az evangéliumot. De ő nem azt mondta, amit a tanítványok, hanem ezt: Örülök, hogy akár színből, akár szívből, de hirdettetik az evangélium.