Igénk eszünkbe juttatja, hogy milyen nagy az értéke az emberi léleknek. Képzeljünk el egy embert, akié az egész világ. Még az igen gazdag ember is csak egy részét birtokolja a világnak. Voltak olyanok, akik hatalommal akarták megnyerni a világot. És az egyik napról a másikra elvesztettek mindent. Voltak akik meg akarták nyerni a világot gazdagságukkal. Mások élvezetekkel. Salamon király boldogságát az élet gyönyörűségében akarta megtalálni. És a végén megcsömörlött a világ örömeitől és ezt mondotta: Minden hiábavalóság. Életünk nagy kérdése, hogy mit adunk miért? Felmerül egy kérdés ezzel kapcsolatban: Megtagadjuk, vagy élvezzük a világot. Voltak olyanok, akik azt mondták, hogy a világot meg kell tagadni, a hívő embernek ki kell menni a világból. Mások szerint Isten azért adta a világot, hogy élvezzük azt. Kinek van igaza? Pál így adja meg a feleletet? Minden a tiétek, ti pedig Krisztusé." Egy nagy igazságot mond itt Pál: Nem a világon múlik a dolog, hanem rajtatok. Ha Krisztuséi vagytok, tiétek lehet a világ. A világ nem jelent számomra veszedelmet, ha Krisztussal együtt az enyém. Miért? Azért, mert akkor a világ nem lesz bálvány. Annyit veszek belőle, amennyi szükséges. Aki a világot Krisztussal fogadja el, az Ur lesz a világ felett, szabad ember lesz a világban.