Márk evangéliumának az adja meg a jelentőségét, hogy a legelső egybefüggő híradás Jézus életéről. Márk szándéka az volt, hogy Jézust olyannak mutassa meg, amilyen volt. Soha nem felejtette el felmutatni Jézus isteni oldalát. Ismét és ismét beszél arról, hogy Jézus milyen hatással volt azokra, akik hallgatták Őt: Elámultak tanításán. A tanítványok is ezt mondták egymásnak: Kicsoda ez? Márk számára Jézus nem ember volt az emberek között, hanem Isten volt az emberek között. Egyik evangélium sem ad olyan emberi képet Jézusról, mint a Márk szerint. Annyira emberi módon ábrázolja, hogy a későbbi írók egy kicsit szépítették ábrázolását, mert nem tartották, illőnek" kimondani, amit Márk kimondott. Jézus az ő számára egyszerűen ács. Máté azt mondja, hogy az ácsmester fia. Egyik evangélium sem beszél annyit Jézus indulatairól, mint Márk. Jézus sóhajtott, megszánta a sokaságot, csodálkozott a hitetlenségen, haragra indult. A gazdag ifjút megkedvelte. Az ő ábrázolásában Jézus ember volt, aki úgy érzett, mint mi. A szemtanú élénkségével emeli ki az eseményeket. Azt írja, hogy Jézus a gyermekeket ölébe vette. Azt írja, hogy az ötezer ember a zöld fűre ült. Jézus a hajóban egy párnán aludt. Ha valaki meg akarja írni Jézus életrajzát, annak Márk evangéliumával kell kezdeni.