Egy embert a kételkedése Jézushoz vezetett. Úgy ment, hogy hite még nem győzte le a kételkedést. Ezt megérezte Jézus és egy kérdést intézett hozzá: Hiszed, amit kérsz? És a nagybeteg gyermek atyja egy csodálatos hitvallást tesz: Hiszek Uram, légy segítségül az én hitetlenségemnek ! Mintha ezt mondta volna: Hiszek is kételkedem is. Mi nem jól látjuk annyiszor a hitet. Úgy hisszük, hogy amikor hiszünk, nyomban legyőzzük a hitetlenséget. Pedig a hitetlenség annyi esetben még ott van a hit mellett. Ezt is mondhatnánk: Amíg az ember igazán nem hisz, addig nem tud a kételkedésről. A Szentírás tele van kételkedő emberekkel, Mózestől Jeremiáson keresztül egészen Keresztelő Jánosig. És ezeknél a kételkedőknél a kételkedésük mellett ott volt a hitük is. Mit tesz az ember ilyen helyzetben? Hitével felveszi a harcot a hitetlenségével szemben. Addig nincs baj, amíg a harc folyik. A baj ott kezdődik, amikor a hívő ember helyzetét elfogadja és a hit harcát elvesztette. Mi a győzelem titka? A vergődő hittel Jézushoz kell menni. Jézus nem veti meg a kételkedőket, akik kételyeikkel Hozzá mennek. Sőt: Jézus gyógyítja a hitetlenséget. Azért, mert orvos és az orvos szereti a betegeket. AZ Ő jelenlétében nő a hit és fogy a hitetlenség. A hitnek a hitetlenséggel folytatott harca szép harc, ne adjam fel ezt a harcot, harcoljam meg a hitnek szép harcát.