A keresztyén ember beszélő és nem hallgató ember. Mit jelent az, hogy beszélő ember? Azt, hogy tovább kell mondania Isten kijelentett akaratát. Ezért jól mondta valaki, hogy a keresztyén ember az Isten szája. Mert Isten Igéjét nemcsak magunkért, hanem másokért is halljuk. Nem az jellemzi-e életünket, hogy Isten Igéjét csak a magunk számára igényeljük? Pedig mondani kell másoknak, amit Isten mond nekünk. Az Ige többet is mond ennél. Az Ige hatásának általam erősödnie kell. Erősödnie azáltal, hogy amit nekem egy ember mondott, azt többeknek mondjam el. Jelenti azt is, hogy „felerősítve", azaz nagyobb hittel mondjam, amit hallottam. Az imádság belső szobájának rejtettségét kövesse a, háztető" nyíltsága. Az Ige összeköti a fület és a szájat. A száj ne hallgasson, ha a fül hall. Tartsunk bűnbánatot a mi hallgató keresztyénségünkért. El szoktam -e mondani a hallott igehirdetést? Nem járnának templomba többen, ha elmondanám? És elmondom-e, amit Isten magányos bibliaolvasásomban mondott nekem? Felerősödik-e Isten beszéde általam, vagy elhalkul?