Nagyon, világias" ez a példázat. Semmi vallási, semmi túlvilági nem szerepel benne. Egy piacról van benne szó, ahol van munkás és munkanélküliség. Ami megzavar bennünket ebben a példázatban, az igazságtalan bérezés. Mi lenne azzal a vállalkozóval, aki így fizetne dolgozóinak? Ha annak, aki csak egy órát dolgozott, ugyanannyit adna, mint annak, aki egész nap verejtékezett? A gazda képében Istent ábrázolja ez a példázat, akinek fáj az ember nyomorúsága. Munkát ad, jól fizet. Mindent megtesz a munkátlanokért, de semmi a naplopókért. Az előbb munkába állók azon háborodnak fel, hogy a gazda a később jött társukhoz olyan jó volt, amit azok nem érdemeltek meg. A gazda szükséglet szerint fizet. Szociálisan gondolkozik. A későn jövők nem hibásak abban, hogy munkát későn kaptak. A családnak addig is enni kellett, amíg az apának nem volt munkája. Jézus a példázatban nem a munka igazságos bérezéséről akar tanítani. Hanem éppen a munka igazságtalan bérezése által akar elvezetni Isten velünk való bánásmódjára. Isten előtt nincs megérdemelt jutalom, csak kegyelemből kapott jutalom van. Amit Isten ad, nem fizetség, hanem ajándék. Aki kegyelemből él, az nem számol, hanem elfogad. Úgy érzi, hogy többet kapott és nem kevesebbet, mint amennyi jár