Jézus idejében voltak hamis messiások, akik siettetni akarták Isten országának eljövetelét. Gyors, erőszakos tettekhez folyamodtak. Ezért adta számukra Jézus ezt a példázatot: Isten országának építése lassan, fokozatosan megy végbe. Úgy nő, mint a vetés. A földműves a magot csak elveti, de a vetést nem ő növeli, a növekedést rábízza Istenre. Nincs más dolga, mint türelmesen várni a vetés megnövekedésére. És a vetés felnő? maga sem tudja, miképpen ". Felnő, magától". A példázatban Urunk el akarja venni kishitűségünket. Országának a vetését nem mi növeljük és nem tőlünk függ. Mit tud az ember csinálni? Csak vet és arat! Aratja azt, amit Isten megnövekedni engedett. A példázat szerint az ember lefekszik és felkél, a vetés pedig felnő. Amikor Isten a vetést legjobban növelte, az ember semmit nem csinált. Amikor karácsony lett, az emberek aludtak. Amikor húsvét lett, akkor is aludtak. Amikor pünkösd lett, ültek. Nem különös? Az üdvtörténet három nagy eseményét Isten az embertől teljesen függetlenül végezte el. Isten országának építésében vegyünk át valamit a gazda nyugalmából. Isten országának a növekedése végsősoron nem a mi kezünkben van. Jézus óvni akar bennünket két kísértéstől: ne akarjuk megtenni, amit egyedül Isten tehet meg és ne Tőle várjuk azt, amit nekünk kell megtennünk.