A két tanítvány látta, amint Jézus vette a kenyeret és megtörte azt. Erről megismerték. Miért nem ismerték meg előbb az úton? Hiszen beszélgettek is Vele. Talán az egyik ok az volt: nem is gondolhatták, hogy Krisztus megy velük. Hiszen ők még nem tudtak a feltámadásról! De nem ismerték fel azért sem, mert Jézuson volt valami, ami a feltámadás előtt még nem volt. A lelki test ragyogása és dicsősége. Az evangélium megadja az okát annak, hogy miért nem ismerték fel: Az ő szemeik visszatartóztatának, hogy Őt meg ne ismerjék. Magának Jézusnak kellett szemüket megnyitni, hogy megismertesse magát velük. Ebben az a tanulság a számunkra, hogy az Ő megismerése az Ő ajándéka. Szemük akkor nyílott meg, amikor asztalhoz ültek, Jézus pedig vette a kenyeret megáldá és megszegé azt. Úrvacsora az emmausi hajlékban! A feltámadott Jézus feltámadása után először teszi azt, amit keresztre feszítése előtt a tanítványokkal utoljára tett. Az utolsó vacsora búcsúvacsora volt, de most egy új vacsorának vagyunk tanúi, melyben minket arra tanít az Ur, hogy feltámadása után az úrvacsorában velünk lesz minden napon a világ végezetéig. Mi a feltámadott Jézus jelenlétében úrvacsorázunk.