Jézus a vallató-teremben van, Péter a tűznél melegszik, ahonnan olykor ránézett Jézusra. Jézus megérezte ezt a tekintetet, hátrafordult és kettejük tekintete találkozott. És Jézus egyetlen tekintettel, anélkül, hogy szólt volna, Péter lelkében csodálatos lelkigondozást végzett. Benne volt ebben a tekintetben egy vád: Nem ismersz, Péter? Letagadtad, hogy ismersz, mondd a szemembe! Benne volt a tekintetében szeretete: Péter, a történtek után még mindig szeretlek. És benne volt Krisztus ereje, mely vele csodát végzett: összetört egy szívet és mozgásba hozta Péter lelkiismeretét. Lelkigondozás egyetlen szó nélkül. Tekintetük találkozását rajtuk kívül senki nem vette észre. A kegyelemnek, mely egy szívet elér, nincs lármája. Senki nem érzi, csak az, aki elfogadja. Ha a templomban az Ige eléri a szívünket, senki nem veszi észre. Még az sem, aki mellettünk ül. Péter otthagyja a tüzet. Jobb fázni, ha a lelkünk veszélyben van, mint a bűn tüzénél melegedni. Isten megverte a pásztort és elszéledtek a juhok. De Krisztus az elszéledt nyájat már kezdi a kereszthalála előtt összegyűjteni. Ennek az új gyülekezetnek Péter az első tagja. Amikor tanítványnak elhívta, elérte a szavával, amikor a tengeren süllyedni kezdett, elérte a kezével, és most, amikor a halál felé megy, elérte a szemével. Egy ilyen Ur hogyne tudna megszabadítani engem.