Ez az éneklés az utolsó vacsora után történt. Amikor Jézus ezt mondta? Nem iszom a szőlőtőke terméséből addig, amíg veletek iszom az Isten országában." Ezért ez az ének diadalének. Számunkra meglepő és nagyon tanulságos, hogy Jézus a szenvedéstörténetben mennyire ura a helyzetnek. Akkor is, amikor úgy látszik, hogy az ellenség az úr. Ura a helyzetnek akkor is, amikor bántják, ütik, leköpik, amikor Pilátus elé viszik. Nem a körülmények uralják Őt, hanem Ő uralja a körülményeket. Nem akárhogyan ment át az eseményeken, hanem diadalmasan. Azt is mondhatnánk, hogy az akadályok inkább előre lendítették az ügyét. A pusztai kísértéseken sem akárhogy ment át, hanem mennyei erővel. Nem mutatja ezt a diadalt az utolsó vacsora? Azon az éjszakán, amelyen elárultaték, vette a kenyeret. Az árulást a sákramentum szerzésére fordította. Az árulás elmúlt, a sákramentum megmaradt. Ezért ment ki énekelve az Olajfák hegyére. Milyen áldott lenne az életem, ha nyomdokaiba tudnék szegődni!