Jézus elment Jánoshoz megkeresztelkedni. Miért? Hiszen János keresztsége a bűnbánat keresztsége volt, Jézusnak pedig nem volt bűne. Aki a bűn felett ítélni fog, megkeresztelkedik a bűnök bocsánatára, a bűntelen egy sorba áll a bűnösökkel. Aki tűzzel keresztel, meghajol az előtt, aki vízzel keresztel. Az Ur a szolgák között van, a bíró az elítéltek közé áll. Az, hogy odaáll a bűnösök közé, azt jelenti, hogy magára vette azok bűnét. Jézus keresztségének ez az értelme. Ezt fejezi ki Keresztelő János, amikor ezt mondja Jézusról: Imé, az Isten Báránya, aki magára veszi a világ bűneit. Jézus azért ment keresztelkedni, mert bűneinket magára vette. Ezért keresztségét nem tekinthetjük úgy, mint munkájának a bevezetését. Keresztsége megváltói munkájának szerves része és a legszorosabb kapcsolatban van golgotai áldozatával. Azt is mondhatjuk, hogy közbenjáró szolgálata megkeresztelkedésével elkezdődik. És az Atya elfogadta ezt a közbenjárást, amikor megnyílt az ég és a megkeresztelt Jézus felett az Ő szava hangzott: Ez az én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm. Isten Fia azért öltött emberi testet, hogy általa mi is Isten fiaivá legyünk.