Haggeus könyve első fejezete alapján. A babiloni fogságból való szabadulás után vagyunk. Círus perzsa király győzedelmeskedett a babilóniaiak felett, majd ezután hazaengedte a fogoly népeket. Okos meggondolásból, mert többet érnek neki azzal, ha a parlagon heverő földeket művelik, a lakatlan városokat benépesítik, s persze szép adót fizetnek neki. Ő a nagylelkűségét hangsúlyozza: menjen ki-ki, imádja istenét, hogy minden isten őt szolgálja. Kérje csak szépen mindenki az ő nevére az áldást, építsék fel a templomokat, pénzt is adott nekik. Visszaadta az ellopott templomi edényeket és eszközöket is. Mámoros újrakezdés volt ez, hiszen végre eljött a szabadulás. Ahogy megérkeznek, nagy lendülettel, nagy örömmel kezdenek neki: lerakják a templom alapját, felépítik az áldozóoltárt, hadd induljon a szertartás. Ám ez a lelkesedés egyszer csak alábbhagy. Feljelentések érkeznek ellenük, a samáriaiak áskálódnak, elfogy az induló pénz. Az újjáépítés megannyi gondja közepette érkezik a jelzés: leállítani! A feljelentések elérték céljukat, megakadt a teljes munka. A múló évek során a tűz is ellobbant a szívekből.
Lelkész